A hidegháború visszatérőben van – Oroszország bejelentette, hogy felmondta az 1990-ben kötött CFE-szerződést. Ez a hagyományos fegyverzetek mennyiségének csökkentését, illetve korlátozását írta elő az Atlanti-óceán és az Urál hegység között. A megállapodás, amelyet később ki is bővítettek, racionális lépés volt. Akkor úgy tűnt, a nagyhatalmak nem fognak egymással háborúzni, s a Varsói Szerződés is feloszlóban volt. Minek fenntartani a drága arzenálokat? Vagy ötvenezer harckocsit, helikoptert, PSZH-t vontak ki a használatból. A szerződés kölcsönös ellenőrzéseket írt elő, Bécsben konzultatív csoportot létesített. Az oroszok 2007-ben az amerikai rakétapajzstervekre hivatkozva már felfüggesztették a részvételüket a szerződésben – most pedig kilépnek. Veszélyesebb lesz-e ettől az élet Európában?
Egyesek szerint nem, mert mindez merő propaganda. Putyin az orosz közvéleménynek játszik, miközben az európai pacifistákat arra készteti, hogy kormányaikat engedékenységre bírják Oroszországgal szemben. (Ukrajnai háború, a Krím bekebelezése, szankciók, energiafüggés, NATO-kiterjesztés, emberi jogi kampányok –ezekben kellene Putyinnak engednie.) Nem a CFE felmondása növeli a kontinentális feszültséget, de jelzi. Az európai NATO-tagállamok GDP-jük kis hányadát költik fegyverkezésre, még az előírt két százalékot sem. Az oroszok ugyan fegyverkezést hirdetnek, de ez korszerűsítést jelent, nem akarják a korábban megszabott mennyiséget növelni. Ám nem véletlen, hogy úrrá lett a szorongás a baltiakon, s Lengyelország sem a tradicionális oroszellenessége miatt ideges. Attól félnek, hogy a belpolitikailag ellenőrizetlen Putyin uralmát először a hazai nacionalista hisztéria felpörgetésével, majd katonai kalandokkal erősíti meg. Látták, hogyan vetették be a Krímben a maguk „zöld embereit”, hogyan alakultak parancsszóra elszakadni vágyó területek Kelet-Ukrajnában.
Tapasztalhatjuk, minden mai despota hajlamú vezető külső veszélyt kiált, amint a maga önkényét veszélyben látja. A baltiak, lengyelek szemében a most oda felvonuló amerikai, nyugat-európai szövetséges erők biztosítékot jelentenek egy esetleges támadással szemben. Az árnyék-CIA-nak nevezett Stratfor elemzőközpont dolgozata szerint az orosz katonai vezetésnek további hódítási tervei lehetnek. A minimális program is szárazföldi kapcsolatot hozna létre a Krímmel, a maximális a Dnyeperig terjeszkedne. Egy változat szerint a teljes fekete-tengeri partvidéket elfoglalnák. Ez több mint politikai sci-fi.
