galéria megtekintése

Végzetes ragtapasz

26 komment


Veres Dóra

Harapásnyomok, karmolások, zúzódások borították a holttesteket. „Küzdenem kellett, hogy levegőhöz jussak. Férfiak álltak rajtam, egy nő az arcomra mászott… a mellettem fekvő terhes nő meghalt. Mindannyian a víz alá kerültünk” – mondta egy 24 éves nigériai nő az Orvosok Határok Nélkül nevű segélyszervezetnek, miután kimenekítették a Földközi-tengeren hánykolódó lélekvesztőről. Líbiában az embercsempészek túl sok menekülőt zsúfoltak össze, a hajótest megtört, a középen ülőket elnyelte a tenger.

A balkáni migrációs útvonal lezárása, valamint az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodása óta jelentősen megnőtt azok száma, akik Líbiából Olaszországon át próbálnak Európába jutni. Idén mintegy 250 ezer ember járt sikerrel, ám közel háromezren a hullámsírba vesztek. Az út jóval hosszabb, s így veszélyesebb is, mint a Törökország és az égei-tengeri görög szigetek közötti rövidebb szakasz. Észak-Afrika és Európa között legalább három napon át hánykódnak a menekültek élelem és víz nélkül olyan hajókon, amelyeket többnyire maximum 40-50 ember szállítására terveztek, ám a csempészek ezzel mit sem törődve százakat ültetnek fel rájuk.

Joel Millman, a genfi székhelyű Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője szerint 2016 lehet a menekültválság legtöbb áldozatot követelő éve. A háromezres határt az idén jóval hamarabb elérték, mint a válság korábbi éveiben: 2014-ben szeptemberben, 2015-ben októberben történt ez meg.

 

Mindez azt bizonyítja, hogy a határokra felhúzott kerítések hatástalanok, viszont még több ember életét teszik kockára, mint korábban bármikor. A menekülőket semmi sem tartja vissza, az embercsempészek viszont jobban járnak – minél több határ van lezárva, annál több pénzt kérnek az útért –, a nemzetközi segélyszervezeteknek pedig még nehezebb dolguk van. Nap mint nap százakat, ezreket kell kimenteniük a nyílt tengerről.

S miközben átlagosan naponta több mint háromszázan érnek partot Olaszországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint, mintegy hatvanezren rekedtek Görögországban – több mint nyolcezren az égei-tengeri szigeteken –, miután Macedónia lezárta a határait. Ennek ellenére július közepén közel ötszázan érkeztek Görögországba is, holott valószínűleg tudják, mi vár rájuk: hónapokig tartó várakozás, míg menedékkérelmüket elbírálják, éhínség, tarthatatlan állapotok a rögtönzött sátortáborokban és a régi laktanyákból vagy üresen tátongó gyárépületekből kialakított menekülttáborokban.

Európa bezárkózása nem megoldotta a problémát, hanem csupán ragtapaszt tett rá. Ráadásul az unió a válságkezelés során lényegében sutba vágta saját emberi jogi elveit. Hiszen a menekültek megállítását célzó intézkedések ezreket sodortak még nagyobb veszélybe. Őket viszont nem rettenti el sem a háborgó tenger, sem a szögesdrót kerítések, sem a brutális határőrök.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.