galéria megtekintése

Vaslady hosszú árnyékkal

9 komment


Fenes Gábriel

„I want my money back!" (Vissza akarom kapni a pénzemet!) – e szavakkal támadt a nyolcvanas évek elején Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök asszony az Európai Unió jogelődjére, az Európai Gazdasági Közösségre (EGK), a Nagy-Britannia által a közös kasszába többletként befizetett milliárdokat visszaigényelve. Mivel az EGK csak egy kis részletét volt hajlandó kifizetni a „tartozásnak", politikai csatározások kezdődtek a közösség és Nagy-Britannia között, még az is felmerült, hogy a szigetország elhagyja az EGK-t. Thatcher – tőle merőben szokatlan módon – végül megadta magát, és elfogadta az országának ajánlott összeget. A Vaslady 1986-ban még az egységes európai piac létrehozásáról szóló európai egységokmányt is aláírta, amivel megnyitotta az utat egy Brüsszel vezette európai szuperállam előtt. Pár évvel később megbánta döntését, és még ott is hagyta volna a közösséget.

A toryk mostani megosztottsága tehát nem az elmúlt pár hónapra, sokkal inkább évtizedekre vezethető vissza. Az EU barátainak és ellenfeleinek csatározása a Konzervatív Párton belül még akkor kezdődött, amikor Edward Heath egykori miniszterelnök 1973-ban bevitte az EGK-ba a szigetországot. A pártnak azonban eddig olyan vezetői voltak, akik vissza tudták verni az Euró­pa ellen lázadókat. Még az addigra persze már kissé berozsdásodott Vasladyt is megfékezték, aki a 2000-es évek elején minden maradék erejével a kilépés mellett akart kampányolni.

David Cameronnak azonban most egyáltalán nem biztos, hogy sikerült elhallgattatnia a Brexit mellett felsorakozó konzervatívokat. Úgy tűnhet, a kormányfő Brüsszelben elérte, amit akart, és megőrizte Nagy-Britannia szuverenitását az Európai Unión belül, de valójában csak szimbolikus engedményeket kapott cserébe azért, hogy az EU-ban maradásért kampányoljon. Viszont a 2013 áprilisában elhunyt Margaret Thatcher nimbusza még mindig erős a Konzervatív Pártban, így eshetett meg, hogy Cameron Boris Johnson londoni főpolgármester és több miniszter személyében belső ellenfeleket kapott a június 23-ra tervezett népszavazáson, amely, bárhogy is végződjön, komoly következményekkel jár.

 

Ha Cameron győz, akkor szembe kell néznie pártja megosztottságával, ami a toryk támogatottságában is meg fog mutatkozni. Ha veszít, akkor távozni kényszerül a miniszterelnöki pozícióból, de emellett végig kell néznie, ahogy országa széthullik. Valószínűsíthető, hogy ha a választók a távozás mellett döntenek, akkor a skótok újra függetlenedni kívánnak majd, és mihamarabb be akarnak majd lépni az EU-ba. Egy Európai Unión kívüli, szétszakadt Nagy-Britannia, nemcsak a szigetország, de az egész unió gazdaságára is rossz hatással lenne.

Kívülállóként nehéz eldönteni, hogy mivel járnának jobban a britek. Mindkét pozíció áldozatokat kíván. Egy dolog azonban biztos. Akár Johnson, akár Cameron hívei győznek, a már kint élő és dolgozó magyarok nagy része nem fog hazatérni. Számukra mellékes, hogy a britek miként döntenek. Sokkal fontosabb, hogy hol boldogulhatnak, melyik ország élhetőbb számukra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.