galéria megtekintése

Város az embertelenségben

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 19. számában
jelent meg.

Vargha Márton
Népszabadság

Megyek bevásárolni a Kosztolányi Dezső tér felől a kis piacra, húzom magam után a banyataligát. Két-három méterenként húzódhatok félre, az autók közé, mert a keskeny ösvényen, amelyet a járdára parkoló autók hagytak, szembe is jönnek. Nem elég, hogy kétszer három sávon naponta vagy harmincezer autó s több mint ezer autóbusz zajong, ontja a füstöt, és rázza szét a házakat.Még a járdáról is leszorítják az embert. Országút és P + R-parkoló lett a hajdani zöldből.

Lakáshirdetésekben olvasható: „kiemelt zöldövezet”. Ennek a címkének, ha jelenkori nem is, de történeti alapja van. Nem is oly régi. A 14/1993. (IV. 30.) Főv. Kgy. rendelet a kiemelt közcélú zöld területeket, a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet pedig a védett közparkokat, tereket, kerteket, temetőket, fasorokat sorolja. Tanulságos olvasmány, kivált ha az ember nap mint nap látja, mivé lettek az elvben védett, kiemelt zöld területek.

Lakóhelyem, a Bocskai út mindkét rendeletben benne van. De védett fasora már csak nyomokban létezik. Cserjéit középen a Főkert Zrt. hagyta kipusztulni, vagy simán leaszfaltozták parkolónak. A járdák szélének valahai két méter széles sövényét pedig letarolták a minden helyet parkolásra kisajátító autók.

 

A legutóbbi felújítás előtt a pesti Nagykörúton is a falnak szorították a gyalogosokat a járdára felálló személyautók, rakodó furgonok. De felújításkor leparancsolták őket, és a járdát visszaadták a gyalogosoknak. A Bartók Béla úton is megmaradt a széles járda, és le tudták róla parancsolni az autókat. Reméltem, hogy ha egyszer a Bocskai úthoz is hozzányúlnak, akkor mi is visszakapjuk a járdánkat és mellette a sövényt, de úgy néz ki, tévedtem. Pedig itt a legpiszkosabb Budapesten a levegő, ahogy azt bárki láthatja a mérőállomások nyilvános adataiból. De a zaj tekintetében is talán csak a Hungária körút tesz túl rajta.

Próbáltam elérni, hogy a Bocskai úti fasor a gyakorlatban is védetté és gondozottá váljon. Ott voltam tavaly nyáron a felújítási tervekről szervezett közmeghallgatáson, ahol a megjelent lakosok egyöntetűen képviselték az ott lakók és a gyalogosok érdekeit a járdán parkolókéval szemben. Hiába. A tervezők az 50 méter széles közterületből mindössze öt métert, oldalanként két és felet hagynának a gyalogosoknak! Sövénynek, az autók, buszok keltette rezgéseknek a házakhoz jutását gátló sávnak pedig egy centit sem! A kerületi önkormányzatra mutogatnak, hiába a főváros tulajdona és felelőssége ez az út. Ezért közmeghallgatáson próbáltam felhívni Hoffmann Tamás polgármester figyelmét arra, hogy nemcsak autók vannak a világon, hanem emberek is. Nem jártam sikerrel.

Szerinte arra alig jár valaki, viszont minden autós ott parkolna. Tényleg, mily szép is lenne a város, ha gyalogjáró emberek nem zavarnák a járdán parkolást és motorbiciklizést! Már csak önjáró gépjárművek kellenének, és akkor az embereket ki lehet tiltani a városból. Pár év, és meglesz. Vagy mégsem? Hisz a Fővárosi Közgyűlés első olvasatban elfogadta a főváros közlekedésfejlesztési stratégiáját, a Balázs Mór-tervet. Ami a Bocskai úttal eddig történt, és a tervek szerint a közeljövőben történni fog, a Balázs Mór-terv szerint egyike a Budapestet élhetetlenné tévő problémáknak. Szó is esik a tervben arról, hogy a felújításoknál figyelni kell a gyalogosokra, vissza kell adni a közterületeket az embereknek. Kérdés, hogy a fővárosi önkormányzat komolyan veszi-e magát.

A szerző a Levegő Munkacsoport tagja

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.