Törökországnak iszlám alkotmány kell – mondta Ismail Kahraman, a török nemzetgyűlés elnöke. Kifejtette, Törökország muzulmán ország, ezért ez egészen magától értetődő, s ezért az új alaptörvényben nincs helye a szekularizmusra, világiságra való utalásnak. Bár Erdogan államfő elhatárolódott tőle, itt mégis kell egy rövid kitérőt tenni, mert az ügy több összefüggésben is komoly. 1923-ban a Török Köztársaságot az összeomlott Oszmán Birodalom, a kalifátus romjain alapították. Kemal Atatürk világi államot alapított, figyelembe véve az iszlám többségi jellegét. A világiság ekkor szinte azonos volt a modernizációval, a női egyenjogúsággal, a latin betűs írással, a parlamentarizmussal. Demokráciáról alig volt szó.
Kahraman házelnök most előreszaladt, még ha sok párttársától és az államfőtől nem is kapott támogatást. A török ellenzék vezetője volt igazán karakteres, amikor kimondta, hogy a világi állam a társadalmi béke fő garanciája, ez biztosítja mindenki vallásszabadságát. A Közel-Keleten uralkodó káosz az önhöz hasonlók gondolkodásának műve, ezek tették a vallást a politika eszközévé – írta a Twitteren Kemal Kilicdaroglu. Törökországban is rengeteg a vallástalan ember, s a hívők között is van legalább húszmillió alevi muzulmán, illetve százezernyi keresztény. A kormánypárt viszont a szunnita iszlámra, annak külsőségeire koncentrálva próbál viszatérni a nem világi államhoz.
Egyebek között azért, mert a vallást használva erősítené befolyási övezetét a térségben, ahol a világias államok (Szíria, Irak) összeomlottak. A törökök a világi állammal akartak Európához kötődni, most az uralkodó párt ideológusai a „muzulmán alkotmánnyal" törnek ázsiai vezető szerepre.
