galéria megtekintése

Vallás, szabadság

8 komment


Miklós Gábor

Törökországnak iszlám alkotmány kell – mondta Ismail Kahraman, a török nemzetgyűlés elnöke. Kifejtette, Törökország muzulmán ország, ezért ez egészen magától értetődő, s ezért az új alaptörvényben nincs helye a szekularizmusra, világiságra való utalásnak. Bár Erdogan államfő elhatárolódott tőle, itt mégis kell egy rövid kitérőt tenni, mert az ügy több összefüggésben is komoly. 1923-ban a Török Köztársaságot az összeomlott Oszmán Birodalom, a kalifátus romjain alapították. Kemal Atatürk világi államot alapított, figyelembe véve az iszlám többségi jellegét. A világiság ekkor szinte azonos volt a modernizációval, a női egyenjogúsággal, a latin betűs írással, a parlamentarizmussal. Demokráciáról alig volt szó.

Kahraman házelnök most előreszaladt, még ha sok párttársától és az államfőtől nem is kapott támogatást. A török ellenzék vezetője volt igazán karakteres, amikor kimondta, hogy a világi állam a társadalmi béke fő garanciája, ez biztosítja mindenki vallásszabadságát. A Közel-Keleten uralkodó ­káosz az önhöz hasonlók gondolkodásának műve, ezek tették a vallást a politika eszközévé – írta a Twitteren Kemal Kilicdaroglu. Törökországban is rengeteg a vallástalan ember, s a hívők között is van legalább húszmillió alevi muzulmán, illetve százezernyi keresztény. A kormánypárt viszont a szunnita iszlámra, annak külsőségeire koncentrálva próbál viszatérni a nem világi államhoz.

Egyebek között azért, mert a vallást használva erősítené befolyási övezetét a térségben, ahol a világias államok (Szíria, Irak) összeomlottak. A törökök a világi állammal akartak Európához kötődni, most az uralkodó párt ideológusai a „muzulmán alkotmánnyal" törnek ázsiai vezető szerepre.

 

Az elmúlt húsz év behozta ezeket a folyamatokat Európába is. A volt szocialista országokban az egyházak visszaszerezték korábbi szerepüket, főként állami megbecsültségüket. Oroszországban az ortodoxia újra elnyerte az államegyházi rangot. Más a helyzet a köztes övezetben, például nálunk, ahol a Nyugathoz csatlakozás gondolata, az emberi jogok tisztelete is állameszmévé lett. Az állam ebben az övezetben is kedvtelve manipulál a vallással, keresi az egyházak támogatását. Ám a csatlakozás a Nyugathoz rengeteg más irányú változást is hozott. A kisebbségek, a nők védelme, a másság elismerése, a családi viszonyok átalakulása védelmet élvez az európai értékrendben. Ezeket az ellentmondásokat tapasztaljuk mi is. Látjuk ugyanakkor, hogy minél inkább tekintélyelvű egy rendszer, annál inkább igényli az egyházi támogatást. Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy az alaptörvény véd minket az „iszlamizációtól". Lengyelországban a teljes abortusztilalmat vezetnék be a klérus nyílt nyomására. Így fizetne az ottani jobboldal politikai árat.

Az ateista, a muzulmán, buddhista vagy keresztény alkotmány ma kevésbé a hagyományokról, az értékekről szól, mint inkább a vallásszabadság megvonásáról. És aztán következhet a többi szabadságjog is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.