galéria megtekintése

Üzenjünk Orbánnak

22 komment

Kovács László

2015. január 7-én arab származású, de Franciaországban született és ott felnőtt terroristák gyilkos támadást hajtottak végre egy szatirikus újság, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen. Európa és egy sor más ország vezető politikusai, köztük állam-és kormányfők személyesen, szolidaritási felvonulással reagáltak. Kinyilvánították együttérzésüket a gyászolókkal, elítélték a terrorizmust és kiálltak a véleménynyilvánítás, a sajtó szabadsága mellett. Egyedül Magyarország miniszterelnöke volt az, aki máshová helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor a bevándorlást tette felelőssé a terrorizmusért.

A következő hónapokban a magyar közvélemény egy részében és a magyarországi viszonyokat jól ismerő külföldi elemzők körében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Orbán Viktor a hazájukban dúló háború, az Iszlám Állam terrorakciói vagy az ottani kegyetlen elnyomó rendszer elöl Európába menekülőkben találta meg a lehetőséget arra, hogy 2015 elején megingott hatalmát megszilárdítsa. Elővette az egyeduralmukat féltő vezetők sokszor bevált receptjét. Gyűlölni való, félelmetes ellenségnek állította be a menekülteket, összekeverve őket a valóban csupán jobb életre vágyó gazdasági bevándorlókkal és a terroristákkal. Azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy ezektől csak ő tudja megvédeni a hazát, az itt élő embereket. Hamar felismerte azt is, hogy a menekültügy lehetőséget ad számára az Európai Unióval szembeni fellépésre is. Így azután a tőle immár megszokott módon vádolja az úgymond hibás döntésekért az Európai Bizottságot, noha tudnia kell, hogy ennek a testületnek nincs semmilyen döntési jogköre, csupán javaslatokat tehet. Döntéseket csak a jobboldali többségü Európai Parlament és az Európai Tanács hozhat. Ez utóbbi tagjai között tagállami kormányfőként ott van Orbán is, a konkrét kérdésekben döntő szakminiszteri tanácsokban pedig ott ülnek az ő miniszterei. Orbán Viktor tehetetlenséggel vádolja az Európai Uniót, miközben éppen ő az, aki kezdettől fogva a leghevesebben ellenzi a menekültválságban a közös megoldásokat.

 

A valóban súlyos helyzetet felhasználja a szerinte hanyatló Nyugat bírálatára is, miközben éppen az általa nagyra becsült Putyin elnök vezette Oroszország katonai beavatkozása, a civil lakosságot sem kímélő bombázásai miatt indulnak újabb és újabb menekülő csoportok Szíriából Európa felé. Orbán Viktor magát a keresztény Európa védelmezőjének tünteti fel, miközben a katolikus egyház feje, Ferenc pápa keresztény erénynek tartja a menekülők befogadását.

Több mint egy éve folyik a menekültek meggyűlöltetését célzó és immár sok milliárd forintba kerülő hazug kormányzati kampány. A folyamat a „nemzeti konzultáció" manipulált kérdéseket tartalmazó kérdőívével kezdődött, amelyet egyébként a választók alig 10%-a küldött vissza. A következő lépést az állítólag a menekülteknek szóló óriásplakátok jelentették, amelyek magyar nyelven közölték velük, mit nem tehetnek, ha hazánkba jönnek. Ezen a nyáron jelentek meg a népszavazáson való részvételre buzdító „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!" óriásplakátok, végül pedig a hivatalosan a választók tájékoztatását, valójában a félrevezetésüket célzó hazug „tudta?" plakátok csúsztatásokkal, hamis adatokkal, hazug állításokkal.

Épeszű ember persze nem érvelhet a menekültek, illetve a magukat annak vallók korlátlan és ellenőrizetlen befogadása mellett. Elengedhetetlen a menekültstátuszt kérők alapos ellenőrzése. A kvóta is csak a regisztrált és a menekültstátuszra jogosultak elosztására vonatkozik. A döntés, amit tavaly ősszel a tagállamok belügyminisztereinek tanácsa hozott, a Görögországon és Olaszországon keresztül bejött 160 ezer menekült elosztására és a befogadásukkal járó terhek igazságos, méltányos megosztására vonatkozik. Ezért a kérdést is csak úgy lehetne tisztességesen feltenni, hogy egyetért-e a menekültválság terheinek igazságos és méltányos megosztásával?

A népszavazásnak azért sincs értelme, mert semmilyen jogi következménnyel nem jár. Eredménye az Európai Uniót semmire sem kötelezi. A magyar parlamentet kötelezhetné ugyan az eredménynek megfelelő törvényalkotásra, de uniós ügyekben nem a parlament, hanem a kormány jár el. Az Európai Unió alaptörvényének megfelelő többséggel hozott tanácsi döntések végrehajtását egyetlen tagállam sem akadályozhatja meg, népszavazással sem. Az október 2-i népszavazás célja tehát nem lehet más, mint az Orbán-kormány hibáinak, bűneinek elkendőzése, valamint az, hogy Orbán Viktor a magyar választók, a keresztény Magyarország és a keresztény Európa védelmezőjének tüntesse fel magát. Egyúttal pedig jelezze különállását az Európai Unión belül, ami viszont ellentétes nemzeti érdekeinkkel.
A kormánypártok és a Jobbik részvételre buzdítanak és arra, hogy a kérdésre nemmel szavazzunk. A demokratikus ellenzéki pártok többsége a távolmaradásra, a népszavazás bojkottjára hív fel, ami érthető. Miért vegyenek részt egy értelmetlen, semmilyen érdemi következménnyel nem járó, ám hazánk érdekeivel ellentétes akcióban. A távolmaradással azonban az a baj, hogy Orbán Viktor többször is elhangzott álláspontja szerint, aki nem vesz részt a választásokon vagy a népszavazáson, az nyilván azért marad otthon, mert egyetért a kormánnyal. A Magyar Liberális Párt és néhány párthoz nem kötődő jeles közéleti személyiség azt tartaná helyesnek, ha minél többen részt vennének a népszavazáson és igennel szavaznának. Számomra rokonszenves a karakán kiállás melletti érvelés. Ám van ezzel két probléma. Az egyik, hogy a kérdés hamis, sőt álnok megfogalmazása nehézzé teszi az igen választ. A másik, hogy az igen válaszok a népszavazás érvényességét segítenék elő, miközben annak eredményét nyilván nem tudnák megváltoztatni.

Véleményem szerint a helyes megoldás az lenne, ha az értelmetlen kérdésre érvénytelen választ adnánk, mégpedig úgy, hogy Brüsszel helyett Orbánnak üzennénk. Jelöljük be a szavazólapon szereplő válaszlehetőségek közül mind a kettőt. Alájuk pedig írjunk egy értelmező mondatot. IGEN az Európai Unióra, NEM az Orbán-kormányra.

A szavazólap így érvénytelen, az Orbán Viktornak szóló üzenet azonban egyértelmű lenne. Szerintem érdemes lenne a népszavazás adta lehetőséget hazánk európai uniós tagsága híveinek és az Orbán-kormány kritikusainak pártállásuktól függetlenül erre kihasználniuk.

A szerző az MSZP korábbi elnöke, volt külügyminiszter és európai biztos

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.