galéria megtekintése

Unokáink nyugdíja

2 komment

Dr. Takács Imre

Az 1800-as évek végén Bismarck porosz-német miniszterelnök biztosítási elvre épülő állami nyugdíjrendszert valósított meg. Ennek alapján Európában 1936-ig sokszínű nyugdíjrendszer jött létre. A második világháború után a biztosítási alapon működő állami nyugdíjrendszer – amely a beszedett járulékokat tőkésítette – összeomlott a magas infláció miatt, az ingatlanok is tönkrementek, így a járulékbefizetéseket közvetlenül a nyugdíjak folyósítására fordították. Ezzel a tőkefedezeti elvet a felosztó-kirovó rendszer váltotta fel Európában.

Nyugdíjrendszerek az Európai Unióban című tanulmányomban kifejtettem, hogy alapjaiban ezen elvre épül az országok nyugdíjrendszere, de mégis sok eltérést tartalmaz. Hazánkban a szakszervezetek azt kívánták elérni, hogy 40 évi munkaviszony után a fér­fiak is nyugállományba vonuljanak. Azonban a nyugdíjrendszer szakemberei rámutattak arra, hogy fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk, ha nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyugállományba vonulhatnak 40 év munka után. Több megalapozott számítás, elemzés szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer 2050-ig működőképes. Azonban egyre több gondot okoz az a körülmény, hogy csökken a nyugdíjjárulékot befizetők száma, viszont nő a nyugdíjasok száma. A születések növelésével, a külföldre távozó fia­talok számának csökkentésével, hazacsábításával van remény a járulékbefizetések növelésére.

A jelenleg működő családi adókedvezmény nem járul hozzá a gyermeklétszám növeléséhez. Felmérések nélkül is jól látható, hogy a jelentős jövedelemmel rendelkező, számottevő adókedvezményben részesülő családokban azért nem születik több gyerek, mert az állam jobban támogatja őket, mint a szegény családokat. Az 1998–2002-es parlamenti ciklusban országgyűlési vitára készülve a Hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskola 17-18 éves tanulói körében szociológiai felmérést készítettem, és többek között ­arra kerestem a választ, ­egyetértenek-e azzal, hogy a nagyon gazdag családok is családi pótlékban részesüljenek. Tanítványaimnak több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet ezzel az eljárással.

 

Az nyilvánvaló, hogy az alacsony jövedelemmel bíró háztartásokban a családi pótlék nagyobb segítséget nyújt a gyermeknevelési kiadások finanszírozásához, viszont az élet napos oldalán élő, jelentős jövedelemmel rendelkező háztartások nem szorulnak rá az állam támogatására. A születések számának növelését jobban segítené a családi pótlék, amit sajnos 2008 óta befagyasztottak.

A nyugdíjrendszer jó működéséhez arra is szükség van, hogy a szegény családok gyermekei is olyan tudással felvértezve kerüljenek a munkaerőpiacra, amely elhelyezkedésüket biztosítja. Olyan gazdaságpolitikát kell megvalósítani, ami növeli a munkaerő-keresletet a versenyképes szférában. Sajnos ettől a jelenben távol vagyunk.

A nyugdíjrendszer fenntartása tehát komplex gondolkodásmódot, cselekvést követel meg. Ezt a tényt az elmúlt években a jól működő nyugdíjreform-munkacsoportban ­sokszor tapasztaltam. Ezért a kormánynak, az Országgyűlésnek megalapozott hatástanulmányokra épülő döntésekkel lehet fenntartható nyugdíjrendszert alkotnia. Ezt megköveteli az 1989 decemberében Strasbourgban létrejött szociális charta is, amely kimondja, „az Európai Közösség minden munkavállalója a nyugdíjkorhatár elérése esetén jogosult a megélhetéséhez elegendő mértékű nyugellátásra. Minden olyan személy, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem szerzett jogot öregségi nyugdíjra, szükségleteihez mérten megfelelő támogatásra, orvosi és társadalombiztosítási ellátásra jogosult.” Ezt a megállapodást hazánk is aláírta.

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.