A Jurassic Parkhoz hasonlította egy holland európai parlamenti képviselő az unió vezetőgárdáját. Nem éppen diplomatikus, de mindenképpen médiabarát megjegyzés – és hát, lássuk csak be, van benne valami.
Az igazi gond persze nem az EU-intézmények élén állók életkora, bár mintha összebeszéltek volna: az Európai Bizottság elnöki posztját az 58 éves Barrosótól az 59 éves Juncker veszi át, az Európai Parlament régi-új elnöke az 58 éves Schulz, az unió külpolitikai főképviselője az 58 éves Ashton, egyedül az Európai Tanácsban elnöklő Van Rompuy lóg ki a sorból a maga 66 évével. S halkan tesszük hozzá, hogy Európa „valódi” vezetője, Merkel kancellár 59 éves, akárcsak a német–francia tandem erősen lemaradó tagja, az 59 éves Hollande.
Azért találó inkább a Jurassic Park elnevezés, mert az EU-t a közvélemény és a külvilág felé képviselő vezetők tényleg a politika régimódi, oldschool világából érkeztek, és nem az a baj, hogy nem fiatalok, hanem hogy nem is fiatalosak. S miután az uniós kormányfők és pártvezérek zárt ajtók mögött, a szokásos adok-kapok játékszabályai szerint levajazták, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság következő elnöke (mert hát, izé, csúcsjelöltként és elnökjelöltként körbeportyázta már a kontinenst, mégiscsak kínos lenne lesöpörni őt a porondról), és hogy Martin Schulz maradhasson az EP-elnök (szegény, ő is csúcsjelölt volt, de a bizottsági elnöki székről lecsúszott, viszont nehogy már csak EU-biztos legyen), egyszer csak jött Matteo Renzi olasz kormányfő, és az unió soros elnökeként felszólalt a parlament strasbourgi ülésén.
