Pénzügyi mentőövet dobtak a csőd szélén álló Ukrajnának, ám az valószínűleg csak arra lesz elegendő, hogy egy ideig a felszínen maradjon az ország. Mindenesetre Kijevben diadalként jelentették be, hogy sikerült átalakítani Ukrajna több mint 70 milliárd dolláros adósságának egy részét, azt a mintegy 19 milliárdot, amelyet nemzetközi magánhitelezők folyósítottak, élükön a Magyarországon is aktív amerikai befektetési alappal, a Franklin Templetonnal. A tartozás ötödét leírják a hitelezők, a maradékra viszont emelt (7,2 helyett 7,75 százalékos) kamatot kapnak, az államkötvények lejárati idejét pedig négy évvel kitolják. Vagyis 2019-ig nem kell fizetni. És siker Ukrajnának. Hiszen az adósságleírással elérték azt, amit az ugyancsak a csőd szélén táncoló Athénnak nem sikerült, igaz – mint azt a hétfői kijevi zavargások is mutatják – a helyzet politikailag sokkal rosszabb, mint Görögországban.
Ukrajna amerikai születésű pénzügyminisztere, Natalja Jareszko mindenki számára előnyös megállapodásról beszélt, a felek azonban valójában alighanem csak időt és reményt nyertek. Kijev eredetileg az adósság negyven százalékának leírását akarta elérni, és a mostani kompromisszumot is voltaképpen kierőszakolta partnereinél. Még júniusban olyan – meglehetősen szokatlan – törvényt fogadott el a parlament, amely lehetővé tette az adósságtörlesztés leállítását, és az ukrán vezetők többször is ezzel, no meg az államcsőd veszélyével fenyegetőztek. Rendszeresen – persze nem alap nélkül – hivatkoztak a Donyec-medencei háború gazdasági terheire, és ehhez kapóra jött, hogy az egyezkedés utolsó időszakában éppen megélénkültek a harcok a válságövezetben.
Az egyezségben legalább annyi – ha nem több – politikai tényező játszott szerepet, mint gazdasági. A Nyugat a támogatása mellett végrehajtott kijevi hatalomváltás után nem hagyhatja magára Ukrajnát, és ezt jelezni akarja a volt szovjet köztársaságot saját érdekövezetének tekintő Oroszországnak is. Egy ukrajnai államcsőd ugyanis a kijevi kormány bukásához vezethetne, az pedig egyrészt az amúgy is megerősödött szélsőséges nacionalisták további térnyerését, másrészt az orosz befolyás kiszélesedését hozhatná. Ez utóbbihoz pedig biztosan találna anyagi eszközöket Moszkva, amely most elutasítja, hogy az engedmények arra az év végén lejáró, a Kreml szerint állam-, és nem kereskedelmi hitelnek számító hárommilliárd dollárra is vonatkozzanak, amellyel Oroszország még 2013 decemberében segítette ki a két hónappal később megbuktatott ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot.
