Ha így, olimpia idején van még más izgalommal teli várakozás, az kétségtelenül a mai napra koncentrálódik, amikor is –
a kormányszóvivő szavaival élve – új időszámítás kezdődik: a népszavazáshoz kapcsolódva immár indul a kampány. Mert ami eddig az ügyben történt, az csupán tájékoztatás volt, miután tehát alaposan informáltak, következhet a mélyfúrás: ösztönzés tudásunk össznépi kamatoztatására.
E két fejezet mesterséges szétválasztása persze fölösleges, az egész csak arra jó, hogy a kampány költségei ne mosódjanak egybe a „tárgyszerű tájékoztatásra” szánt summával. Hagyjuk, hogy az eddig lezajlott agymosásnál kevés visszataszítóbb, hazugabb és hisztérizálóbb propagandalavinát próbáltak eladni hírek, plakátok, hirdetések formájában, mert ez az embert tényleg kíváncsivá teszi: mi jöhet még. (Amúgy érzékelhető menekültregiment nélkül.) Hagyjuk a módszertani kérdéseket, hogy mennyiben alkotmányos Kolozsvárról levélben, Londonból csak személyesen szavazni, hiszen a válasz evidens. Hagyjuk, hogy a szocialisták miért későn fordulnak az illetékes szervhez, sérelmezve, ami mostanáig történt, amikor már startol az új időszámítás – eddig is tudtuk, hogy az állami kampány kormányunk erőssége. Hagyjuk, hogy mikortól, milyen módszerekkel és milyen ügyekben hantolták el Magyarországon
a népszavazás egyébként is kétélű intézményét, s milyen előre lejátszott témákban tartottak impozáns nemzeti konzultációt.
Próbáljunk a Lánczi-féle pragmatizmus útján haladni, és meglátni, hogy a hatalomnak nincs más dolga, mint körülbástyázni, megerősíteni önön hatalmát, mi több, ez a politika művészete. E nemzeti tőkét speciálisan értelmező időkben, amikor naponta lepnek meg bennünket megvesztegetésnek tűnő történetek, a migránsok fenyegető áradatának ébrentartása az, amely, ha nem is feledtet, de überel minden köznapi gyarlóságot. Akik a veszélyt valóságosnak tartják ugyan, de az ellene folytatott hadakozást nemtelennek, azok a kormány szemében nem tennének mást, mint idegenekkel telepítenék be hazánkat. Ettől válik még sikamlósabbá a terep, azzá minden tény, érv, adat, a fősodortól elütő történet, helyreigazítás, még akkor is, ha azt a Fidesz volt alapembere, Navracsics Tibor rebegi.
