Mi történik, ha elsüllyed a komp? Tragédia. Ráadásul egy majd nyolcvanmillió utast szállító kompországról van szó. Egyre többen tartanak attól, hogy Törökország káoszba süllyed.
A jelek szerint a november elseji választások után nőtt a veszélye annak, hogy az ország kettészakad. Az egyik fele helyesli az iszlamista párt egyeduralmát, az elnöki-szultáni rendszer bevezetését, míg a másik továbbra is parlamenti demokráciát akar, s a kompot az EU felé irányítaná. Alighogy parlamenti többséget szerzett Recep Tayyip Erdogan elnök AK (Igazság és Fejlődés) pártja a választáson, máris bejelentette, hogy a törvényhozás feladata az alkotmányreform – értsd az elnöki rendszer bevezetése. Népszavazás megtartását is kilátásba helyezte. A Hürriyet liberális lapban közölt közvélemény-kutatás szerint viszont a törökök többsége maradna a demokratikus rendnél.
A török példa ismétli azt, ami megtörtént már sokszor a huszadik, sőt már a huszonegyedik században is. Egy erős vezér képes megszerezni és tartósan megtartani a hatalmat akkor is, ha csak a társadalom kisebbsége áll mögötte. A török gyakorlat eddig főleg azt mutatta, hogy ennek feltétele a demokratikus erők megosztottsága. A másik az, hogy tűnjék úgy, hogy az országban káosz van, amit csak egy teljhatalommal felruházott vezető képes uralni. Ami hozzá tereli a bizonytalanságtól félő embereket. Nem a haladás perspektívája, hanem a világvége elkerülésének ígérete emeli magasba az ilyen vezéreket.
