Van illiberális útja a fejlődésnek. Erről szól a törökországi elnökválasztás holnap. Az összes előrejelzés szerint nyer vasárnap a jelenlegi miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan, s ő lehet a köztársaság új elnöke. Abban bízik, hogy akár két cikluson át is vezetheti az országot, ugyanúgy, ahogy eddig tette.
Átteszi ugyanis a hatalmi centrumot az elnöki hivatalba a miniszterelnökiből. Ahogy ezt az ide-oda politikát alkalmazta előtte Vlagyimir Putyin is. Erdogan sikeres politikus, aki demokratának mondja magát, ugyanis hatalmát többpárti választásokon nyerte el. Akik bírálják, szerinte már csak ezért s nem demokraták. Az Erdogan által jelzett politikai utat példaként hozta fel Orbán Viktor is. Érdemes tehát megvizsgálnunk, milyen minta is ez?
1. Sikeres politikus Erdogan. Pártot szervezett magának Igazság és Haladás pártja néven, amely eredményesen képviseli azokat a vallásos középrétegeket, amelyeket az előző kormányzatok háttérbe szorítottak, akiknek a kulturális normáit lesajnálták, vagy akik úgy érezték, hogy őket konzervatív vidékieket lenézik a nagyvárosi liberális és balos értelmiségiek. Erdogan a gazdaságot liberalizálta, fellendítette, jól kihasználta az EU nyújtotta lehetőséget, az orosz piacot és a közel-keleti mozgásteret. A török gazdaság gyors növekedésnek indult, javult az életszínvonal, fejlődtek az életkörülmények. Kiegyezőben van a balos gerillák pártjával is – ez a hatalom biztos birtoklásának a feltétele Törökországban.
