Uram, ötven éve vagyok vállalkozó. Mindig a topon voltam, nem a „futottak még” kategóriában. De amit itt néhányan egy közbeszerzésen kaszálnak, ahhoz az ötven évem is kevés. Vajna András sem gondolta volna, hogy mégiscsak Magyarország lesz számára Amerika – szól ki a parkolóban Mercedese volánja mögül az antivilág maszekja.
Mesélős kedve van, sorolja vagyontárgyait, közben minduntalan azt ismétli, hogy isten ments, nem akar ő dicsekedni, mindig volt mit a tejbe aprítania, de ami itt megy, azt még ő is képtelen felfogni. Mindez arról jut eszébe, hogy Simicska Lajos jól megfirkázta a döntnököket, amikor kegyvesztetté vált Közgépével a többinél 25 milliárddal olcsóbban építené meg az M4-es újabb, 27 kilométeres szakaszát.
Profira vall az is, hogy talált ehhez neves külföldi partnert is, az olasz Itinerát. Ha kigolyózzák, nemzetközi botrány. De ettől még nyerhet a Hódút–Duna Aszfalt–A-Híd baráti konzorcium a maga 83 milliárdjával az 58-cal szemben, hiszen a nemrég módosított közbeszerzési törvény szerint nem minden az ár, vannak más szempontok is. Más szempontok alatt pedig az illetékesek egy bizonyos szempontot szoktak érteni, és talán még ennek a maszeknak sem terjed olyan sztratoszférai magasságba a fantáziája, hogy összeadja: ez a szempont pénzben kifejezve éves átlagban mennyi.
