galéria megtekintése

Tizenkilencre lapot

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 17. számában
jelent meg.


Pető Péter
Népszabadság

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?”

Ez annak a tizenkilenc kérdésnek az egyike, amelyet Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen és Vajda Zoltán, a 60 ezren a magánnyugdíjukért Facebook-csoport vezetője bejelentett a vasárnapi ellenzéki tüntetésen. Ennek örömére elemezhetném most, hogy a vonatkozó uniós irányelv jogrendbe iktatása micsoda adóssága a politikai elitnek, s csupán széles társadalmi rétegek közügyek iránti érdektelensége miatt nem rohamozták még meg a Parlamentet a késlekedés miatt. Ám inkább elmondom az igazságot: a leghalványabb fogalmam sincs arról, miről szól a kérdés.

Ez csak azért nem veszi el az ügy iránti lelkesedésemet, mert nem is volt. Hiszen vasárnap, miután bejelentették, hogy referendum készül, Vajda azzal kínált meg, végre eltörölhetjük a vállalkozások kötelező évi 5000 forintos kamarai tagdíját. Nemhogy katartikusra nem sikerült a belépő, ám demotiválóbb is csak az lehetett volna, ha Széles Gábor lép pódiumra, hogy a gravitáció megszüntetésének esélyeit elemezze a kantiánus etika tükrében.

 

Arról nem szólva, hogy tizenkilenc kérdéses népszavazás nincs. Ezúttal sem lesz, mert jó néhány közülük fennakad majd a Nemzeti Választási Irodán. Ennél nagyobb baj csak az lenne, ha az illetékesek átengednék a teljes sort. Mert komikus jelenetek követnék egymást a köztereken: ívek sokaságát kellene szignálnia a támogatóknak, miközben komplett ebédidejük rámenne az akcióra. Hogy mennyire nehéz a misszió, azt amúgy jelzi: még a szakadás előtti LMP is képtelen volt összegyűjteni 2011-ben elegendő aláírást a munkavállalói jogok korlátozása ellen. És ez nem változtat azon sem, hogy ha a pártok nem segítenek, e civil kezdeményezések alighanem kudarca vannak ítélve.

Pető Péter korábbi írásai

Március 15: A Rubik-kocka lenyomta az ünnepet

Március 14: Szomorúságóda

Március 13: Nyerőgépek

Március 6: 1,3 milliós kérdés

(A szerző összes cikkét itt érhetik el.)

Ráadásul még csak logikusnak sem mondható a lépés, mert az antitézise annak, amiben e mozgalmak sikeresek voltak. A civilek őszi akciósorozatának fénypontja az internetadó elleni demonstráció volt. Ezúttal ennek az ellenkezőjét alkották meg. Akkor az egy ügyre koncentráló, világos céllal és politikai szándékkal zajló eseményre régen látott ellenzéki tömeg gyűlt össze, s az Orbán-kurzusban szokatlan módon: nyert. A kormány elvetette a sarc bevezetésének ötletét. Ezzel szemben most lényegében értelmezhetetlen kérdésekkel küldik meg a választókat. Arról érdeklődnek például, hogy szeretném-e az európai ügyészség felállítását.

A főszervezők persze okkal gondolják, hogy mindeddig azt hallgatták, mondjanak valamit a hogyan továbbról. Hát most mondtak. Csakhogy tévedés volt azokra hallgatniuk, akik víziót, hovatovább kidolgozott közpolitikai programot kértek tőlük, mert ezen mozgalmak szerepe valójában a harag, az ügy artikulálása. Amikor a kérdésekből kirajzolódó világképpel kvázi programot hirdetnek, arra a játéktérre lépnek, ahol a pártok vannak. Ott viszont a szereplők természetes ellenfelekké válnak. Ebből pedig ebben a keretben a civilek számára mindenképp vereség következik.

Kár lapot húzni tizenkilencre, ha nincs alsó a pakliban.

Március 15-én a Keleti pályaudvarnál tartották a legnagyobb szabású ünnepi ellenzéki rendezvényt: a tavaly őszi tüntetéshullám során ismertté vált Százezren az internetadó ellen és a 60 ezren a magánnyugdíjukért Facebook-csoport által szervezett megmozdulást. Részleteket itt olvashatnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.