Nem az országból, hiszen a kerítés túloldalán is van még néhány méternyi magyar terület. Így a menekült a kerítésen kívülre kerül, elvileg mégsem tiltakozhatnak a szerbek. Valójában mégis megtették, magyarázatot kérve Budapesttől, miként gondolja, hogy a nyakukba zúdíthat bárkit. Tudják, miről beszélnek.
Hiszen hiába magyar felségterület a dróton túli, onnan gyakorlatilag csak Szerbiába vezet út. A magyar hatóságok ugyanis bár azt mondják, hogy az ország mindenki előtt nyitva áll, aki menedékjogért folyamodik, valójában a tranzitzónákba naponta legfeljebb tíz-húsz embert engednek be, miközben sok százan várakoznak bebocsáttatásra áldatlan körülmények között, és a sor csak hosszabb lesz, ha a határ közelében elfogott menekülőket is közéjük kényszerítik.
A törvénymódosításnak racionális magyarázata van: a menekülők döntő többségét a nyolc kilométeres sávban tartóztatják fel, és eddig az volt a rend, hogy aki közülük menedékkérelmet nyújtott be, ha nem követett el bűncselekményt, nyílt befogadóállomásra került, ahonnan rendszerint lelépett. Érthető, hogy ennek véget akar vetni a kormány.
Másfelől lépése a nemzetközi jog határait feszegeti, mert aki a hatóságoknak jelzi, hogy menekülő, annak az ügyében tisztességes és pártatlan eljárást kell lefolytatni annak érdekében, hogy tisztázzák, jogosult-e a védelemre. Igencsak kérdéses, hogy az új szabályozás nem megy-e szembe ezzel. Igaz, mondhatják, nem toloncolnak ki senkit, csak az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény „jó” oldalára kísérik. Ahonnan viszont nemigen van visszaút.
Ha mégis, minek, hiszen a hatalom világossá tette: nem akar idegent látni Magyarországon.
Aki biztonságosnak tartott harmadik országból érkezett – és Szerbiát mi ilyenné nyilvánítottuk –,annak a menedékkérelmét eleve elfogadhatatlannak minősítik. A határon lefolytatott gyorsított eljárásban erről nyolc napon belül döntés születhet.
A nyolc kilométeres szabály is erről szól: akit a „létesítményhez” visznek, és elég kitartó ahhoz, hogy bejusson a tranzitzónába, annak az ügyében már a sommás eljárás folytatható, és akár órákon belül megszülethet az elutasító határozat. Utána mindenki szabadon dönthet, hogy magától visszaoldalog-e Szerbiába.
A tranzitzóna kapuja kifelé nyitott.
