galéria megtekintése

Tarsoly feltette az arcára a legvastagabb bőrt

4 komment


Varga G. Gábor

Láttunk már olyan üzenetet, amilyet Tarsoly Csaba küldött a miniszterelnöknek: 1998-ban hasonlóval állt Orbán Viktor elé Princz Gábor.

A Postabank akkori vezére ugyan nem levélben közölte, hogy állami konszolidációra szorul az általa vezetett bank, és erre igényt is tart, de az üzenet ugyanaz volt. Hogy akkor mi hangzott el a felek között, azt nem tudni, mindenesetre, Tarsoly Csaba, levelének tanúsága szerint, feltette arcára a legvastagabb bőrt. Azt írja: „a kialakuló pánik és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése".

E mondatával egyszerre fenyegeti meg a miniszterelnököt a politikai kockázatokkal, egyszersmind elismeri, hogy valakik biztosan megtévesztették a kötvényeket jegyző állampolgárokat, akik, mivel nincsenek tisztában azzal, hogy ez egy kockázatos termék, bizonyosan az államon keresik majd a pénzüket.

Tarsoly, aki saját felelősségét is elismeri a levélben, lényegében azt ajánlja az államnak, hogy fizessen a cége helyett. A konstrukció így nézett ki Tarsoly fejében: hitelt, vagy ha másképp nézzük, tőkét kér az államtól, az adófizetők pénzéből, amiből aztán államkötvényeket vesz. Mindezt úgy beállítva, hogy a pénz lényegében visszamegy a költségvetésbe. Ezt követően a csődvédelembe menekülő cége becserélné az értéktelen Quaestor-kötvényeket az állami garanciás kötvényekre, amivel jól járna az ügyfél, de a cég helyett végső soron, ha kicsit később is, az állam fizetett volna.

 

Ezt hívják konszolidációnak, s nem kérdéses, hogy Tarsoly Csaba megoldásában az állam állta volna a számlát cserébe a politikai károk elmaradásáért. A levél meglehetősen kínos helyzetbe hozta a miniszterelnököt: ha megmenti a céget – legalábbis egy időre – felvetődhetett volna vele szemben a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az adófizetők pénzét tette volna egy csőd szélén táncoló, kétes vállalkozásba. Így, hogy nem tette, sok károsult szemében ő is részese lett a Quaestor beborulásának, és mindannak, ami ezzel jár. Ezért hibáztatni őt azonban méltánytalan.

Az, hogy Tarsoly 300 milliárdos vagyont ajánlott fel fedezetként, csupán szemfényvesztés. Ő maga is írja, hogy a vagyon jövőértéken ilyen nagyságú. Valójában: mit kezdene az állam koros szállodákkal, ingatlanokkal? Maximum a stadion lehetett a miniszterelnök kedvére való a portfólióból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.