Berkó Pál igen hangulatos írásához, amely a Népszabadság május 27-i számának Képmentő rovatában jelent meg Magyar Moszkva címmel, kiegészítésül csupán annyit, hogy a Moszkva tér témaként már jóval 1970 előtt is feltűnt a slágerirodalomban. 1952-ben (!) például sokan szívesen énekelték-dúdolták fütyülték a Találkozzunk holnap a Moszkva téren! című dalt:
„Találkozzunk holnap a Moszkva téren, nevess rám és mosolyog az ég. / Kéz a kézben menjünk a Hűvösvölgybe, hív a Nagy- és vár egy kicsi rét. / Énekünkre minden tücsök muzsikálni kezd; / pilleszárnyon száll a nap: már lassan itt az est. / Kigyúlnak a csillagok szépen, sorban, messzi fényük megremeg a fán. / Nézz le most a városra, csillag nyílik odalent a házak homlokán. / Fenyves, tölgyes, ezerszínű erdő; bújócskázó ösvény, szélringatta lomb. / Tisztás szélén vadvirágok nyílnak; napsugaras nyárfák lágy dala zsong. / Találkozzunk holnap a Moszkva téren... stb.”
Komponistája Kemény Egon, több Ábrahám Pál-operett nagyszerű hangszerelője. Számos könnyűzenei kantáta és a költészet iránti különleges érzékét kiválóan tükröző versmegzenésítés fűződik a nevéhez, vagy például az azóta klasszikussá vált kétszólamú gyermekkórusmű, a Kinyílott a pitypang, amely immár több mint hat évtizede rendkívül népszerű az éneklő ifjúság körében: iskolai kórusok egyik állandó darabja.
