Nagy a káosz a népszavazások körül. Csak egy szempont világos: történjék bármi, csak ne kelljen referendumot kiírni. Lehetséges persze, hogy ez nem igaz, és csupán véletlen, hogy amikor egy kérdést a Nemzeti Választási Bizottság végre átenged, akkor a Kúria lép közbe. Ha a legfőbb bírói fórum megy szembe a bizottság elutasító döntésével és engedné a népszavazást, az Alkotmánybíróság lép keresztbe.
Legutóbb hétfőn szembesültünk azzal, hogy a jogot mennyire eltérőn lehet értelmezni. A Fővárosi Választási Bizottság korábban hitelesített két helyi kezdeményezést, így szavazhattak volna a budapestiek arról, pályázzék-e a főváros a 2024-es olimpiára, s arról is, mi történjen a Városligettel. A Kúria kiszenvedte magából, hogy egyiket sem tehetik.
Az első kérdés a bírói fórum szerint okafogyottá vált, hiszen mire szavazhatna a lakosság, túl leszünk mindenen, mert az olimpiai pályázat benyújtási határideje február 17. A Városliget ügyében pedig azzal érveltek, hogy olyan zöldterület hasznosításáról, amit törvénnyel az állam kisajátított, helyi referendum nem szólhat.
