galéria megtekintése

Szulejmán szelleme

2 komment


Fekete Gy. Attila

Értem én, hogy aki most fizetett ki önrészmilliókat egy földárverésen, majd még évtizedekig nyögi a kedvezményes hitel részleteit, maga szeretné szedni a földje hasznát. Lehetőleg piaci alapon. Aki állami földhöz jutott, szabadulna ezért a filléreket fizető bérlőtől, de legalábbis tisztességes bérleti díjat követelne tőle, nem úgy, mint anno az állam, amikor sok-sok évre bérbe adta a birtokokat. Mert így gondolkodik egy felelős gazda. Ebből egyenesen következik, hogy nem voltak jó gazdák, tulajdonosok, akik nevetségesen olcsón bérbe adták az állami földeket.

Mentségükre legyen mondva, akkor még az volt a ki nem mondott cél, hogy a csókosok (holdudvar, baráti-családi gazdálkodók, a fejőnői karrierre vágyó miniszterelnökségi jogász kislányok és még túl sokan mások) földhöz juthassanak. De miután a sok földet bérlő Simicska Lajos nyilvánosan leszólta Orbánt, megváltozott a koncepció. Ma már a földet a gazdának program a módi. Azonban a határozott ideig tartó évtizedes bérleti szerződéseket nem könnyű felbontani. Azok, akik nem a saját bérleményüket vásárolták meg, várhatják, mikor vehetik birtokba a földjüket.

Csinálhatta volna mindezt tisztességesen is a kormány. Bejelenthette volna, hogy meggondolta magát, mert az alacsonyan szabott bérleti díjak miatt az államnak nincs komoly bevétele, és az alacsony bérleti díj dacára a rendszer nem szolgálja az erős gazdatársadalom kialakulását. Újragondolták tehát a földpolitikájukat, és a bérbeadás helyett inkább eladják a szántókat. Ám ez esetben nekik kellene kártalanítani a kirúgott bérlőket. Nekik, vagyis az adófizetőknek, milliárdokból.

 

Ez a kormány azonban nem szórja az adófizetők pénzét. Kreatívabb annál. Győrffy Balázs fideszes honatya, az agrárkamara elnöke mostanában elszántan keresi a megoldást. Nem feszegeti, hogy pártja 2010-es hatalomra jutása óta miért nem zavarták a nevetségesen alacsony földhaszonbérleti díjak. Nem firtatja azt sem, hogy az új földtörvényben miért nem szabályozták ezt a kérdést. Miért szabályozták volna? Lajos akkor még haver volt. Azóta kapta meg a selyemzsinórt.

Győrffy az élharcosa annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek a célja, hogy a földtulajdonosok öt évvel a vásárlás után módosíthassák a haszonbérlővel kötött szerződést, avagy kiebrudalhassák őket a bérleményükből. Már megint egy törvény tehát, amellyel az állam belenyúl a magánjogi szerződésekbe. A következmények beláthatatlanok.

Olyan ez, mint Szulejmán korában a török rablógazdálkodás. A szpáhik nem szórakozásból rabolták ki naponta a hozzájuk tartozó falvakat. Nem tudhatták, mikor helyezi át őket a szultán a birodalma egy rosszabb adottságú területére, így amíg tehették, tömték a zsebüket.

A mai szpáhik biztosak lehetnek abban, hogy amíg meg nem kapják a selyemzsinórt, ők is törvényesen rabolhatnak. És úgy érzik, kell is rabolniuk, mert nem tudhatják, mikor és miért változik újra a módi. Mert bármikor bárki újra beszólhat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.