galéria megtekintése

Sztenderd

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 10. számában
jelent meg.

A szerk.
Népszabadság

Nem tudjuk, mit gondolt Vágó Attila, a Szigetszentmiklós edzője, amikor a Vasas elleni bajnoki meccsen lezsidózta Rodenbücher Istvánt. A legvalószínűbb – látva a büntetés fölötti értetlenkedését –, hogy semmit. Csak úgy jött neki, csípőből, újabb tanúbizonyságát adva annak, hogy a honi futballközegben valami nagyon nincs rendben.

Nálunk a pálya szélén zsidóznak, a tévében négereznek, a lelátón kánonban cigányoznak, aztán úgy néznek a büntetés után, mint borjú az új kapura. Sőt: hőbörögve kérik számon a véleménynyilvánítás szabadságát. Egyes orgánumok túlzó büntetésről beszélnek, kollégáik mentegetik a vétkeseket, bárkivel előfordul, a meccs heve satöbbi. Csakhogy a helytelen nem viszonylagos fogalom.

Az MLSZ – amelynek rasszizmus elleni szabályai üdvözlendő módon szigorúbbak a FIFA iránymutatásainál – szélmalomharcot vív. Azokkal, akik csúfolták a súlya miatt a kövér osztálytársukat, szemüvege miatt a rosszul látókat, s egy vita során most sem észérvekkel, hanem bőrszínnel és szexuális orientációval hozakodnak elő elsőként. Azokkal, akiknek gyakran ok sem kell, hogy ilyesmivel dobálózzanak, s a végén felháborodnak, ha rájuk pirítanak.

 

Ez alapján úgy tetszik, a rasszizmus a sztenderd: ugyan-ugyan, titokban mindenki szokott zsidózni, kacsintanak össze körülöttünk, s mire észbe kapunk, már át is írták a kötelező olvasmányok listáját vagy porig alázták a tévéműsor felütésében a roma vendéget. Tetszik vagy sem: a sztenderdet magunk jelöljük ki. Egyelőre rossz helyre lőttük be.

Bill Shankly szerint a futball nem élet vagy halál kérdése – sokkal több annál. Nos, valóban. A futball: tükör. Néha nem árt belenézni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.