Összeomolhat-e az Európai Unió a menekültválság miatt? A válság persze nem azonos a menekültek tömegével. Menekülések korábban is voltak, nem olyan régen volt a délszláv háború, amit az unió, illetve elődje tudott kezelni, ahogy a tagállamok is. Most azonban sokkal jobb gazdasági körülmények között élünk, az unió erősebb és kiterjedtebb, mint valaha – mégis válság van.
Nem igaz állítás, hogy csak virtuális válság lenne. Ha a népek, politikusok, intézmények úgy érzik, hogy a maguk normái szerint képtelenek megbirkózni a helyzettel, nem tudják megoldani a feladataikat, akkor itt az uniós válság. Ismétlődik a görög adósságkrízis állapota. Ott is defektes lett egy elem – látszólag az eurózóna, miközben a válság a tagállamok közötti bizalmi viszonyt és a szolidaritást kezdte ki.
Most egy fontos uniós alrendszer, a schengeni egyezmény ment tönkre. A lényeg ugyanaz: nincs szolidaritás, nincs bizalom, nincs egyetértés abban, mi az unió lényege. Mivel lassan negyven éve próbálkozom külpolitikai újságírással, jól emlékezem, ez idő alatt szinte nem volt év, amikor ne cikkeztek volna a Közös Piac, az EGK stb. mély és gyógyíthatatlan ellentéteiről, például agrárkérdésekben. Mindig megoldották a tagállamok. Mivel az őket egymással szembeállító gazdasági érdekek gyengébbek voltak az előnyöknél.
