A szocialista pártról jót a saját honlapjukon kívül alig-alig írnak, érthető tehát, hogy egy négyoldalas ingyenes tájékoztató kiadásán gondolkoznak. Lassan úgy vannak, mint a Fidesz: nem okolhatják mindenért Gyurcsányt. Szervezetük mentális és szellemi állapotáért már nem tehetik felelőssé őt, akinek távozását akkoriban megünnepelték. Arról, hogy a ma már nem is a legnagyobb támogatással bíró ellenzéki párt idáig jutott, sokban tehet a volt miniszterelnök, aki eleinte azt hitte, hogy varázspálcájával egykettőre átalakíthatja az MSZP-t az ő általa megálmodott modern, baloldali mozgalommá.
De azért, hogy jelenleg az MSZP sem nem modern, sem nem baloldali – felelősök még páran. A sértett öregek éppúgy, mint a karrierista fiatalok. A régi elit el volt foglalva azzal, hogy egyszerre minimalizálja a Gyurcsány ütötte sebeket, és üszkösítse is őket. Ezt a különleges politikai manővert Őszödtől fogva mesteri módon végezték, mert Medgyessy után féltek elküldeni egy újabb, a színeikben játszó miniszterelnököt. Az állandó taktikázás fölemésztette stratégiai érzéküket, de azonkívül is minden mást, ami úgymond mozgalmi jellegüket erősíthette volna. Táboruk egyre otthontalanabbá vált, kiégett tarlót láttak maguk előtt bozóttüzekkel, amelyek a szervezeten belüli pozícióharcokat jelezték, nem a markáns irányzatok közötti választás lehetőségét.
A kontraszelekció nem Mesterházy Attila színre lépésével kezdődött, igaz, nem is akkor fejeződött be. Ahogy annak idején az MSZMP-ben pozitív változásként lehetett regisztrálni, hogy az „öreg bolsik” helyére technokrata-pragmatikus, a politikát hellyel-közzel a KISZ-ben elsajátított nemzedék lépett, úgy volt kitapintható az MSZP-ben egy rossz irányú generációváltás. A fiatalok közül sokan „ha nincs ló, a szamár is jó” alapon találtak rá a szocialistákra, az elkötelezettség helyébe a buli lépett, kiváltságokat és ranglétrát láttak maguk előtt, nem pedig az új cövekek leverésének kötelezettségét. (A szót utolsó sikeres politikusuktól kölcsönvéve.) Mondanivalójukat képtelenek voltak eladni, ha egyáltalán volt nekik. Gyurcsány távoztával azonnal egymást kezdték utálni, mai elnökük ereje pedig kimerült abban, hogy kevés önállósággal bíró társait helyzetbe hozva, körkörös védelmi vonalat épített maga köré.
