A volt államtitkár felháborodott, hogy az egyik iskola a Széchenyi-szoborra kockás inget adott. Én sem repesek az örömtől, ha egy szobrot felöltöztetnek, de a tüntetők követelései annyira összhangban vannak Széchenyi gondolataival, hogy ez a tett megbocsátható.
A legnagyobb magyar Béla fiának 1857 novemberében megfogalmazott intelmeiben rámutat, hogy az oktatási intézményekben a „legvaskalaposabb alapossággal annyi szalmát rágatnak és nyeletnek a diákokkal, hogy minden könyvtől megundorodnak". A „kockás ingesek" is ezt az undort akarják megszüntetni, ezért lépnek fel a diákok túlterhelése ellen.
A gondolkodás halála a sok „szalma" fogyasztása. A tanárok és szülők jól látják, hogy a gondolkodás fejlesztése a járható út. Széchenyi a Budapesti por és sár című írásában kifejti, hogy „nem a sok tanulás, könyvelnyelés, tudományt magába tömés fejti ki az embert valódi higgadt okosságra, de a gondolkodásnak tisztasága, mélysége".
