Nagyjából éjfélig világított odafönn a villany, s az ablaküvegen át olykor kivehető volt egy nő és egy férfi sziluettje. Egy hónap alatt három éjszakát töltött ébren, szüntelen megfigyeléssel, ráadásul az ő korában, ugye. Ezt meg kell fizetni. Megmutatta a videofelvételeket is, amelyeken fölismerhető volt a féltékeny férj felesége, Éva asszony, aki este kilenckor bement a lépcsőházba a szeretője oldalán, s reggel hétkor távozott. A videofelvételeken boldognak tűnt, gondtalannak, amilyennek a férje már régen nem látta.
A féltékeny férj hüledezve nézte azt a nőt, rá sem ismert. Pedig a saját felesége volt. Negyvennégy éves, érett és tapasztalt szépasszony, aki férjét rendkívül megunta, így hát kalandot keresett és talált: összejött egy huszonéves, szegedi fiatalemberrel, aki festett szőke volt, magas, kigyúrt és vicces. Kávégépekkel üzletelt, s Szebenicsnek kemény, kitartó nyomozás után sikerült megtudnia, hogy a szépasszony kicsiny kávézójában egy új csodagép rendelésekor szövődött a szerelem.
A negyvennégy éves, érett és tapasztalt szépasszony a nagy találkozás után pár héttel elkezdett éjszakára kimaradozni. A férjének ilyenkor azt állította, hogy újabban két pesti barátnőjével színházba jár Budapestre, s olyankor náluk alszik, mert fáradt hazautazni Debrecenbe. A férj ezt kezdetben el is hitte. De gyanús lett neki, hogy a felesége táskájában egy-egy pesti színházi látogatás után rendre megtalálta mind a három belépőjegyet. Ezt nem értette. A felesége táskájában miért van benne mind a három színházjegy? A két barátnője miért adja oda neki? Miért? Ez nem fért a fejébe. Így jutott el Szebenicshez, és a magándetektív így kötött ki Szegeden. Három éjszaka, felárral számolva összesen százötvenezer forint. Plusz költségtérítés. Szebenics a távoli kapcsolattal eléggé sokat keresett.
Az éjszakát ugyanis dehogy töltötte ő egy szegedi parkolóban. Pláne háromszor. Pláne lakótelepen. Pláne szemeteskonténer mellett. Neki csak annyi volt a dolga, hogy a kávés cég szegedi címére egy régi, szegedi cimboráját odaküldje, aki este kilenckor és reggel hétkor csinált néhány felvételt a párról, s elküldte az anyagot e-mailen Szebenicsnek. Közben a magándetektív odahaza horkolt, ő ugyanis korán fekszik és későn kel, nála ez a hosszú élet titka – meg egy rövid fekete abban a kicsiny belvárosi kávézóban, ahol újabban isteni kávé fő, s mindig pompás a hangulat.
