Szigethy István, egykoron az SZDSZ legaktívabb képviselőinek egyike, fölhívta azokat, akik liberálisnak érzik magukat, hogy emlékezzenek meg a Magyar Szabadelvűség Napjáról. Tegyük!
Ezen a napon alakítottak először pártot a liberálisok Magyarországon 1847-ben. Ez volt a konzervatívokkal szemben álló Ellenzéki Párt, Kossuth, Petőfi, Eötvös, Deák, Jókai, Batthyány pártja, mely alakulásakor Ellenzéki Nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat kulcsszava az „ellenőrködés”, amelyet az ellenzéknek a haza üdvére a kormánnyal szemben gyakorolnia kell. Kivált akkor, ha ez a kormány nemigen felel meg azoknak az alkotmányos, jogállami normáknak, melyek maradéktalan átvételét a fejlettebb Nyugattól a haza legjobbjai a haza legfőbb érdekének tartottak. A nyilatkozat megállapította, hogy a kormány „idegenszerű... befolyás alatt áll”, mert olyan abszolutizmusra törekvő monarchia alá vagyon rendelve, mely „alkotmányos formáinkat... alkalmatlankodóknak szereti tekinteni, s az alkotmányos életnek nem épen barátja”. Nem látszik, hogy a kormánynak szándékában állna „mindenkor és mindenben tisztelni azon korlátokat, miket hatalmának az alkotmány szabott”.
A nyilatkozat fölhozza a törvényesség és az alkotmányosság súlyos sérelmeit, követeli az alapvető politikai jogokat, a nyilvánosságot minden tekintetben, az egyesülés, a gyülekezés, a sajtó szabadságát. Ez a liberalizmus abban a befogadó értelemben volt nemzeti, hogy az ország minden polgára számára azonos jogokat, törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést követelt, s nem fogadta el a politikai közösségből való (korábban magától értetődő) kirekesztést semmilyen rendi, származási, világnézeti alapon.
