Az elítélteket nem lehet embertelen körülmények között tartani – üzente a kormánynak az Alkotmánybíróság. A testület – ha csak minimális többséggel is – elfogadhatatlannak tartja ugyanis azt a rendelkezést, amely szerint a zárkában a fogvatartottaknak „lehetőség szerint” legalább három négyzetméternyi mozgásteret kell biztosítani. E passzust jövő márciustól nem lehet alkalmazni, mert abból akár az is következhet, hogy ez a terület akár nulla négyzetméter is lehet.
Civilizált országokban ez nem megy. Az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód elleni bizottsága szerint a többszemélyes zárkákban a minimális élettér fejenként nem is három, hanem négy négyzetméter. A strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata megengedőbb, számára az alapkövetelmény három négyzetméter. Igaz, ez alatt büntet. Miközben nálunk egy főre átlagosan alig több mint két négyzetméter jut – az osztrák börtönökben ötször ennyi a hely –, emiatt már több ügyben kártérítésre is kötelezték a magyar államot.
Mondhatnánk erre, hogy senkit nem kényszerítenek bűncselekmény elkövetésére, és ha valaki szembemegy a törvényekkel, vállalja is a következményeket. Nem azért zárják be, hogy jól érezze magát. Ez elfogadható érvelés, másfelől minden tisztességes államnak törekednie kell arra, hogy börtönbüntetése során senki ne szenvedjen el a fogva tartással szükségszerűen együtt járó gyötrelmek mellett további kínokat.
