A magyarok „kijózanodtak, miután elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból” – így vélekedett Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke. A nyugati sajtóra rácsahol az orbánista sajtó, ha valami nemdemokráciának minősítik, ami Magyarországon épül, de Lukasenkóval senki nem vitatkozik. Kedves ember, méltatta már Hitlert is, mivel szerinte a németek is akkor értek a csúcsra, amikor elegük lett a demokráciából.
Fehéroroszország és a demokráciából, a piacgazdaságból még ki nem józanodott országok polgárai jól el vannak szigetelve egymástól. Az állami tulajdon dominanciájára és a vezető teljhatalmára épülő belorusz rendszert nem is lehetne fönntartani nyitott országban, amelynek polgárai emberi jogokkal bírnak. Utazhat a belorusz, ha megengedik neki, nem utazhat, ha nem. Lukasenko 2014-ben bejelentette, hogy eztán egy kolhozmunkás sem hagyhatja el nemhogy az országot, de a munkahelyét és a lakóhelyét sem, ha azt nem engedélyezi a helyi kormányzó.
Német földön is kiderült pár év alatt, hogy lehetetlen egymás mellett, szabad átjárással fönntartani egy demokráciából kijózanított és egy annak mámorában megrekedt országot, mert előbb-utóbb mindenki kirohan a józanságból bele a mámorba. Vajon hányan tippelték meg az ötvenes évek közepén, amikor elkezdett vészesen növekedni a Nyugatra távozók aránya, hogy néhány év múlva Berlin hézagmentesen szét lesz falazva? Holott utólag ez olyan logikusnak tűnik. Hogyan is lehetett volna másképp?!
