A technológiai szédítő ütemben fejlődik, az embereknek folyamatosan tanulniuk kellene ahhoz, hogy ezzel lépést tudjanak tartani. Ám sem az oktatási rendszer sem a politikusok nem segítik őket ebben – ezt nem egy magyar, hanem egy amerikai politikai szakértő jelentette ki lapunknak a Trump-jelenség kapcsán, hozzátéve, hogy a középosztály szorong, ilyenkor pedig legegyszerűbb elfogadni a populista magyarázatot és másokat hibáztatni.
Akkor van igazán nagy baj – teszem már én hozzá -, amikor ez a lehetőség már nem hibák sorozatából, a prioritások föl nem ismeréséből fakad, hanem számításból, politikai haszonlesésből.
Egyre feltűnőbb, hogy Magyarországon szisztematikus a tömeges agymosás, a mélyebb tudás elleni hadjárat, az önálló gondolkodás, az érdeklődés takarékra állítása. Messze nem arról van szó, hogy a klasszikus műveltségeszmény helyébe egy korszerűbb, XXI. századi érkezik, nem is az amerikai híg kultúra mindent letaroló térhódításáról, a gyorsuló idő kétmondatos üzeneteiről – inkább arról, hogy a vezérelvű politika nem akar vesződni sokak szuverenitásával, nyitott, variációkat fölállítani, érdemi kérdéseket föltenni képes emberekkel.
