Nehéz megállni mosoly, sőt, önfeledt hahotázás nélkül a csütörtök médiatörténeti eseménysorát. Már az is kész trollbravúr, ahogyan a hózentrógeres kegyvesztett kivárta a megfelelő pillanatot. Nagy stratégaként hagyta a rivaldafényben forgolódni a filmügyi biztosként magát immár TV2-tulajdonosnak is érző Andy Vajnát, hogy aztán a show tetőpontján csapjon oda, s küldje szét a médiában a közleményt: a televíziót ők már két napja megvették. Alighanem az elhíresült jelzővel lehetne legpontosabban körülírni az akciót.
De azért közben sokan nem kevés elégedettséggel képzelték el, mi történhet odaát. Látták maguk előtt Andy Vajnát, amint talán döbbent arccal tudakolja jól fizetett jogászhadától, hogy akkor most kié az a rohadt TV2. Meglehet, hogy a Simicska-birodalomtól már csupán egy erős blöffre futotta, s némi jogi csűrcsavarral próbáltak még egy utolsó adag borsot törni Vajnáék orra alá.
Persze már ez is elég, néhány évnyi pereskedés arról, ki is a tulajdonos, okozhat akkora veszteséget, amelyet az állami hirdetésmegrendelés sem ellensúlyozhat teljesen.
