A devizahitelekkel kapcsolatosan kétségkívül olyan bonyolult döntést hozott az Európai Bíróság, amelyet még a kormánynak, a bankoknak, meg a jogászoknak is értelmezniük kell. Van azonban néhány dolog, amelyet a napnál is világosabb formában közölt vagy üzent. Lehet fontos a jogi csűrés-csavarás, de valójában megvan a lényeg. Hiába próbáltak ugyanis totális káoszt okozni a hitelesek fejében, hiába sugallták azt a hamis illúziót, hogy – mint a mesében – jogi okoskodással, egy varázsütésre megmenekülhet bárki a hitel terhe alól. Most kiderült: ilyen mese nincs.
A kölcsönt mindenképpen vissza kell fizetni. A hitel még akkor sem lesz semmis, ha a bíróságnak meg kellene semmisítenie a szerződést. Ennek következménye ugyanis az lenne, hogy a teljes fennmaradt kölcsönösszeg esedékessé válna. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt –hívja fel a figyelmet az Európai Bíróság, miközben kifejti, hogy ha a szerződés egyes elemei törvénytelenek, azt korrigálhatja a bíróság.
Árfolyamrés dettó. A bűvös szó, amelyet sok perben tekintenek adunak, és amely a döntés szerint nem képezi a szerződés elsődleges tárgyát, vagyis erre hivatkozva a hitelmegállapodás biztosan nem lehet semmis. A bírák szerint egy átlagosan informált hitelfelvevő képes különbséget tenni a devizavételi és -eladási árfolyam között, s ki tudja számolni, hogy ezek alkalmazása mit jelent a törlesztőrészletben.
