Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, Colleen Bellnek a beszéde után elhangzott különböző vélemények megegyeztek abban, hogy ilyen súlyos kritikát a rendszerváltás óta még nem kapott magyar kormány. Hozzátehetjük: ilyet a rendszerváltást megelőző évtizedben sem hallhattunk. Pedig akkor Magyarország még a Szovjetunió szövetségi rendszeréhez tartozott.
2010 óta egyértelműen az orbáni bel- és külpolitika okoz feszültségeket a magyar–amerikai viszonyban. 2011 nyarán Hillary Clinton külügyminiszternek a Tom Lantos Intézet megnyitása alkalmából tett budapesti látogatása során az ő beszédében konkrét bírálatok még nem hangzottak el, de utalások már igen a demokrácia és a jogállamiság garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok fontosságáról. Ősszel az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Kounalakis asszony Orbán Viktor miniszterelnöknek kormánya nevében jegyzéket adott át. A jegyzék szövege nem került nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint az már konkrét aggályokat fogalmazott meg a demokrácia és a jogállamiság leépítése miatt. Jelzésértékű volt, hogy a 2014 nyarán hivatalba lépett Szijjártó Pétert washingtoni látogatása során nem az amerikai külügyminiszter, hanem a harmadik vonalba tartozó egyik helyettes államtitkár fogadta. Mint később kiderült, az amerikai külügyi vezető egy huszonkilenc pontból álló emlékeztetőt adott át, amely tételesen felsorolta az amerikai kormánynak az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával kapcsolatos aggodalmait. Ezt a listát később Budapesten is átadta az amerikai nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend, amit Orbán Viktor és a külügyi vezetés, nem ismerve az Aid Memoire (Emlékeztető) és a Non Paper jellemzőit, fejléc, pecsét és aláírás hiányára hivatkozva fecninek nevezett. Ekkor került nyilvánosságra az is, hogy hat vezető magyar kormányzati tisztviselőt – köztük a NAV elnökét – korrupciós ügyekben való érintettség miatt az amerikai hatóságok beutazási tiltólistára tettek.
Az Orbán-kormány, amely gátlástalanul képes a vereségeit sikernek kikiáltani, az új nagykövet érkezését és André Goodfriend távozását úgy állította be, mint a megbékélés szándékának a jelét az amerikai kormányzat részéről. Ezzel magyarázta azt is, hogy a nagykövet asszony az érkezése óta eltelt mintegy tíz hónap alatt nem bírálta a magyar kül- és belpolitikát. Ha ezt komolyan gondolták, akkor sokkhatást okozhatott számukra a múlt heti beszéd a Corvinus egyetemen. Felesleges találgatni, hogy miért éppen most hangzott ez el. Az viszont figyelemre méltó, hogy színhelynek az elit felsőoktatási intézménynek számító Corvinus egyetemet választották. A kormány zavarát jelzi, hogy a közszolgálati média, az MTI, a Magyar Televízió és a Kossuth rádió az eseményre tudósítót sem küldött, és nem is közölte az ott elhangzottakat.
