Nem könnyű a Fidesz-gépezet ellen harcolni, ma már minden a kezükben van, minden kell is nekik, és mindent meg is szereznek. Visszataszító a szerzésvágyuk, de ez sem ütötte át a szocialisták ingerküszöbét, sokkal több energia ment el a pártok közötti ésszerűtlen totojázásra, a kakasviadalokra, a féltékenységből adódó személyi vitákra. A hatástalan programkidolgozásra. A kis pártok harcosabbak voltak és aktívabbak. Jobbak a vezetőik. Mesterházy – miközben személyi hatalma erősen megnőtt a megyei elnökök és a frakció személyes kiválasztása miatt –, mondjuk ki nyíltan, nem volt képes olyan programot adni pártjának, amely legalább kétfelé tudna hatni.
Először is ellenzéki programra lett volna szükség. Komoly érvekkel és következetesen harcolva az „elmúltnyolcévezés” ellen, ugyanakkor minden lényeges Fidesz-kezdeményezésről erőteljes kritikát mondani, írni, kommunikálni, tömegrendezvényeket szervezni, azaz harcolni. Soha nem kommunikáltak nagy átütő erővel kimutatást arról, hogy az „elmúlt nyolc évben” hány százalékkal nőttek a keresetek, a nyugdíjak, a családi pótlék, hány út, iskola, víztározó épült, beruházás indult el. Ugyanakkor a nemzeti együttműködés rendszere jó néhány ziccert adott az ellensúlyok lebontásától az alkotmány ellehetetlenítésén át a sorozatos, botrányos mutyik, a közbeszerzési anomáliák és korrupciók sorozatáig. Unalomig ismerjük ezeket, ugyanakkor szinte természetesnek veszi már az ország, hogy elkövetőik mindent megtehetnek, mert nincs ellenük erő. A teljes ellenzéknek óriási leleplező dinamikával kellett volna ezekkel foglalkozni évek óta. Nem sorolom a botrányokat, amelyeket még a nyugati lapok is bőven tárgyaltak, miközben itthon nem volt képes erőteljes megmozdulásra a demokratikus oldal. A diákok mutattak példát ideig-óráig. Velük sem talált hangot az ellenzék. Az ellenzék, írom, de azt gondolom, hogy a legerősebb pártnak kellett volna mindezt szervezni, irányítani, kezdeményezni. Nem a mellét verve, hogy én vagyok a hallja, kend, de felismerve időben, hogy csak együtt lehet hatást elérni. A nagyobb, jól sikerült tüntetéseket nem a szocik szervezték. Milyen ellenzéki vezető erő az ilyen?
A másik program, amivel nem foglalkoztak, a nép. Amikor egy kis faluban azt mondják, hogy ők MSZP-képviselőt se láttak vagy húsz éve, akkor el kellene gondolkodni, hogy miért is van ez a párt. Az a stratégia, amit évek óta követ az MSZP, hogy csak a nagyvárosok számítanak meghódítandó területnek, mert a városok vonzásköre követi a várost, sose volt igaz. De a győzelmek elfedték a valóságot, hogy a falvak népe egyedül maradt. Sok szempontból, de politikai téren nagyon.
Most az ország fele abban hisz, hogy a Fidesz beveszi a mutyiba, illetve a Jobbik majd rendet csinál. A másik fele pedig nem hisz semmiben.
Lehetett volna az a program, hogy minden, hangsúlyozom, minden faluban az MSZP és az ellenzék aktivistái mérjék fel a lehetőségeket, például azt, hogyan lehet munkalehetőséget teremteni. Mennyien élnek ott kiszolgáltatottan, mit lehet kezdeni nagyobb beruházások nélkül is, mezőgazdasági szövetkezést, szociális szövetkezetet, erdőirtást, kiskertgazdálkodást, kisállattenyésztést, energetikai ültetvényeket, kiútprogramot stb.Mentorok és társadalmi munkások százai segíthettek volna, és segíthetnek majd, ha felismerik, hogy az igazi hatást úgy lehet elérni, ha konkrét segítséget nyújtanak a duma helyett. Ha nem luxusautókra költik a párt pénzét, hanem a vidék megsegítésének programjára. Ha csak megszólították volna a NÉPET… Ha ez lett volna a program, akkor a választás után nem kellett volna rádöbbenniük, hogy fogalmuk sincs, mi van az országban. Ha a pártban nem az a fő téma, hogy harcban állunk Mesterházyért, hanem az, hogy harcban állunk a hazánkért, akkor nem kellene megint a megalázó kétharmadnak szekundálni.
Az, hogy Mesterházy Attila végre lemondott, nem hoz még teljes körű változást. Csupán belátása annak, hogy rossz úton jártak. Ha sokáig vacakolnak megint a személyi kérdésekkel, őszre kihal a Jókai utca. Ha van eszük és merszük, az elnökség gyorsan választ egy alkalmas ügyvezető elnököt, és nekifognak az önkormányzati választás előkészítésének. Még van idő előrelépni, de csak ha változtatás történik, és valóban lesz hiteles üzenet, vezetés és vízió az országról. Az önkormányzati választáson sem egymás ellen kell harcolniuk, hanem együtt a többiekkel, új arccal és sokkal lendületesebben, s valóban a nép között élve.
Divat most arról nyilatkozgatni bölcs politikusoknak, bűnbakot keresve, hogy az értelmiség ne szóljon bele a dolgokba. Csak mondom, sose hallgattak ránk. Ellenkező esetben most nem itt tartanának.
* A szerző filmrendező, producer.
***
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
