galéria megtekintése

Satuban

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 08. számában
jelent meg.

A szerk.
Népszabadság

Bekészítettük magunkat a satupofák közé. Angela Merkel német kancellár tegnap aztán az Európai Parlament vitájában úgy csavart egyet a satukaron, hogy szinte nem is mozdult. A dublini szabályok ideje lejár – mondta. Bólogathattak politikusaink. Már szaporább lehetett a pulzusuk, hallván, hogy a migrációs válságot Európa csak együttesen tudja megoldani, nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a tagállamok külön-külön lépéseket tegyenek.

Ahogy mi. Merkel hozzátette, a menekültekre emberekként, egyénekként kell tekinteni, nem pedig arctalan és névtelen masszaként. Nem nevezte meg a magyar menekültügyi eljárást, amely egy mozdulattal mindenkit elküld a határról, de önismereti tréning nélkül is magunkra ismerhetünk.

A folytatástól pedig behúzhatjuk a nyakunkat: közös szabályokban kell lefektetni annak minimumát, hogy a tagállamok hogyan fogadják a menedékkérőket, hogyan bírálják el a kérelmeket tiszteletben tartva az európai értékeket, az emberi méltóságot, a toleranciát, a szolidaritást.

 

Senki még nem állította Európában, hogy a fenti értékek gyakorlati bemutatóját tartanánk a menekültekkel.

A satu másik pofája délről szorul: ha már kerítésünk van, előbb-utóbb le kell zárni, azzal pedig rápréseljük a menekülőket Horvátországra. Ők sem fognak szeretni bennünket.

Kegyetlenül nehéz helyzet. Másfelől egy óvodai szülői értekezlet feszültségeit hozza fel ahhoz képest, amit azok élnek át, akiknek szétlövik, rommá bombázzák az otthonukat. Előbb őket kellene sajnálnunk, aztán mindenki mást. Köztük magunkat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.