galéria megtekintése

Saját kerítéseink

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 17. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

A pápa csak hitbeli és erkölcsi tanításában tévedhetetlen, a kerítés ügyében tévedhet. Amikor azt mondja, nem megoldás, lehet, hogy nincs igaza. Ugyanígy van ezzel az ENSZ főtitkára, az Európai Bizottság elnöke, akárhány európai állam- és kormányfő.

Okos emberek, de nem tévedhetetlenek. Lehet, hogy a kerítés a megoldás. Abban az értelemben mindenképpen, hogy Magyarország talán át tudja vele hárítani a problémát. Mint a viccben, amikor nem az oroszlánoknál kell gyorsabban futni, csupán az előlük menekülő többi embernél. Egyenek meg mást!

A magyarországi menekülttáborok gyakorlatilag üresek, miközben az osztrákok csak Miklóshalomnál (Nickelsdorf) négyezer ember számára építenek fűthető óriássátrakat. A magyar kormány folyamatosan tartja a markát, hogy Brüsszeltől több pénzt kapjon a menekültválságra hivatkozva, ám a „szolidaritás” nem jön ki se a miniszterelnök, se bármelyik szóhordozója száján.

 

Az állami tévében tilos menekült gyerekeket mutatni, nehogy bárki megszánja őket. Civilek gyűjtik a takarókat és a meleg ruhát, a kormány ellenben kizárólag olyan segélyszervezeteket finanszíroz, amelyek gondosan távol tartják magukat a problémától. Bezzeg amikor a külföldi sajtónak kell nyilatkozni, akkor felemlegetik, hogy lám, a magyarok nem érzéketlenek, ezrével segítenek a bajbajutottaknak. És valóban, a magyarok zömmel rendes emberek. Kár, hogy a hatalomba nem ilyenek jutottak.

Akármiért döntött a magyar kormány a horvát határ lezárása mellett, tizenkilencre húz lapot – a horvátoknak. Megoldhatatlan humanitárius helyzet elé állítja Zágrábot, és nem jár sokkal jobban a következő szomszéd, Szlovénia sem. Már ezen a hétvégén ki fog derülni, hogy valahol a határ túloldalán tízezerével halmozódnak fel emberek, akik nyilván nem fognak visszaindulni gyalog Törökország felé. Megint lesz könnygáz és gumibot, még jó, ha csak az.

Mellesleg az EU éppen csütörtökön döntött arról, hogy hárommilliárd euróval és a csatlakozási tárgyalások újbóli meglebegtetésével próbálja rábírni Ankarát a több millió szíriai és iraki visszatartására. Ennyire fontos a menekültválság, amelyben Magyarország megpróbál külön utakon járni, sőt kifejezetten akadályozni a közös megoldást. Nem teljesen világos, és talán sosem lesz az, hogy ez egyszerű hiba vagy tudatos, netán kívülről is sugallt számítás.

A divatos összeesküvés-elméletekkel ellentétben itt most nem Amerikára és Soros Györgyre kell gondolni, s kiesnek a számításból a gazdag arab országok is. A Szíriában katonailag is aktivizálódott Oroszországnak viszont kifejezetten jól jön, ha az EU valamiben a segítségére szorul – az olaj és a gáz iránti kereslet úgyis visszaesőben van. Az Aszad-rezsim stabilizálásával néhány tíz- vagy százezer otthontalant talán haza lehet majd vinni, és ki vitathatná ebben Moszkva érdemeit?

A kérdés nem az, hogy miért építünk kerítéseket, hanem az, miért nem akart a magyar kormány közös európai megoldást. Saját kerítéseink nem a menekülteknek, hanem Európának szólnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.