galéria megtekintése

Ruszkik, hazafelé

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 27. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

A BBC híre szerint az Egyesült Királyság haladéktalanul felülvizsgálja a nukleáris együttműködési megállapodást az orosz Roszatommal a krími orosz katonai hatalomátvétel miatt, vagyis azt tervezik, hogy hazaküldik a brit piac meghódításáért mostanában sokat fáradozó elvtársakat.

A nemzetközi szerződéseket felrúgó Oroszország maga tette kétségessé politikai és üzleti megbízhatóságát

A diplomáciában szokásos köntörfalazást mellőző, az okozat és az ok között egyértelmű kapcsolatot rajzoló nyilatkozat (amely a brit energiaügyi minisztériumtól származik) egyrészt eszünkbe juttatja Orbán Viktor magyar kormányfő némiképp kevésbé karakán állásfoglalását – „ez most kényes téma, az ukrán válság miatt is, de kell lennie egy olyan együttműködésnek, amely számukra is fontos, kell lennie egy olyan területnek, ahol kitüntetett partneri viszonyt ápolunk” –, másrészt gondolkodásra késztet azzal kapcsolatban, hogy melyik ország kezeli bölcsebben az orosz relációt.

 

Angliának, mint Lord Palmerston brit miniszterelnök mondta egykor, nincsenek örök barátai, illetve ellenségei, csupán érdekei vannak. Nyilván ezek szerint mondták fel az atompartnerséget.

Tény, hogy a briteknek nem kínált finanszírozással összekapcsolt atomerőmű-építési csomagot a Roszatom (legalábbis nincs róla nyilvános információ), de ha ezen múlna, akkor biztosan kínálna. Eddig azonban nem is a pénz előteremtése, hanem a megtérülést biztosító üzleti modell megtalálása jelentette a problémát: még a legolcsóbb reaktor – amelyet jelenleg a francia EDF kínál – is kétszer annyiért tudná az áramot előállítani, mint amennyiért a termék a brit energiapiacon megvehető.

Ugyanakkor, mivel Nagy-Britannia nem a miniszterelnök magánalkuival, hanem nemzetközi tendereken szokott atomerőművet vásárolni, nyilván jelentős érvek szólnának amellett, hogy valódi verseny alakuljon ki, és az orosz állami atomipar is ott legyen a potenciális pályázók között.

A szigetországban húsz éve nem épült új reaktor, a régiek felét a következő évtizedben le kell állítani, vagyis ott tényleg sürget az idő. A kormány ezért mostanában szabályosan körüludvarolja a lehetséges beruházókat.

Hogy ezek után mi lehetett az a megfontolás, amely mégis a Roszatom kigolyózása mellett szólt, arra inkább csak következtethetünk: a nemzetközi szerződéseket felrúgó Oroszország maga tette kétségessé politikai és üzleti megbízhatóságát, atomerőművet pedig csak hosszú távon kiszámítható partnerrel szeretnek építeni a nyugati kultúrkörben.

London látszólag sokkal többet kockáztat a lépéssel, mint amennyit mi veszíthetnénk: ha egy haragszomrád nyomán az összes orosz tőke hirtelen távozna a brit fővárosból, abba alighanem az egész ottani gazdaság belesápadna. Ezt azonban még mindig kisebb veszélynek látják arrafelé, mint egy nukleáris kalandot.

Mi itt a keleti végeken nem vagyunk ennyire aggályosak: örök barátaink nekünk sincsenek (ellenségekből valamivel jobban állunk), ám az aktuális vezéreink politikai motivációi mindig többet nyomnak a latban holmi nemzeti vagy európai érdekeknél – az értékekről nem is beszélve.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.