galéria megtekintése

Rossz béke, jó háború?

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 01. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

Ahhoz képest, amit mások elszenvednek, az, ahogy mi itt élünk, maga a paradicsom. Béke van, még ha sokan úgy is érzik, hogy lehetetlen állapotok veszik körül.

Eközben azonban szétlőtt donyecki ház, összerombolt gázai kórház csak a tegnapi híradóban. Gyerekhalottak itt, fekete zsákokban hurcolt holttestek amott. A világ annyira összeszűkült, hogy azonos időben – real time – kapjuk a napi sokkot. Az emberiség naponta kockázza el esélyét a globális jólétre.

Itt van első helyen a gázai háború. A már eddig ezernél több halottat követelő konfliktus azért tört ki, olvasom, mert a Gázát uraló Hamasz elvesztette fő szövetségeseit az arab világban, és a világsajtó érdeklődése is másfelé fordult. A lakosság eközben elégedetlenkedett, nem hitt luxusban élő vezéreinek. A Hamasz létoka az ígéret, hogy majd egyszer elsöpri Izraelt, s a palesztinai arabok iszlám államban élhetnek boldogan. A tartós, „rossz béke” uralmuk összeomlásával fenyegette őket. Pedig a Hamasz a fegyvernyugvást arra használta, hogy készüljenek a szent – azaz jó – háborúra. Rakétákat gyártottak, alagutakat ástak, hogy azokon át szivárogjanak be Izraelbe, hogy kommandósaik ott gyilkolhassanak. A Hamasz békéjének minden perce a háborúra való készülődésről szólt.

 

Vajon miért hisznek olyan sokan a háborúban az arab oldalon? A majd hetven éve tartó béke nélküli, ideiglenes állapot lehet az oka. Hogy miért nem lett a tűzszünetből béke, miért nem lett megbékélés, miért nem használták ki a felkínálkozó pillanatokat megbocsátásra, felejtésre, megértésre arabok, izraeliek? Sok magyarázat van erre. Hasonló helyzetek vannak más konfliktusos területeken is, de ez nagyon közel van hozzánk, és állandóan beszivárog a mi európai életünkbe. Például azzal, hogy az arab/muzulmán szolidaritás Gázával erőszakká fajul Európában. Az ott élő zsidókat újra menekülésre készteti.

Azt hiszem, hogy a helyzet most megoldhatatlan. Az izraeli közvélemény támogatja a háborút. Nem ismerik arab szomszédaikat, azt gondolják: hosszú távon lehetetlen, hogy az arabok a nélkülözést, a bezártságot válasszák a megbékélés, a jobb élet helyett. Azt gondolják az izraeliek, hogy a katonai vereség tanulságos lesz. És ezért elkezdik az arabok jobban szeretni saját gyerekeiket, mint ahogy a zsidókat gyűlölik. Sokan úgy vélik, a háború is lehet jó.

Ám a nemzedékek óta táplált gyűlölet miatt az emberek az arab oldalon önpusztító módon reagálnak. A megszállás, a katonai zaklatás, az állandó ellenőrzés, a szuverenitás hiánya pedig fenntartja a kollektív indulatokat.

Megszállásban élni jogbizonytalanság – rossz béke, aminél a dzsihád is jobb, vélik a palesztinok. A mostani frontok zavaros vonalak, s már rég nem a Közel-Kelet mesterséges határvonalain húzódnak. A frontok többek között a párizsi elővárosokban, London muzulmán negyedeiben és a New York-i tőzsdén is ott vannak. Ott is várhatók robbanások. A tűzszünetek két-három napig sem tartanak ki. Aztán elsül egy kósza rakéta, kezdődik minden elölről.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.