Úgy látszik, a nagy keresztény egyházak sincsenek kiváltságos helyzetben. A fideszes kurzus velük ugyanúgy nem hajlandó tárgyalni, ahogy senki mással sem. Erdő Péternél betelt a pohár, a katolikus püspöki kar ülése után a bíboros alaposan kiosztotta a kormányt. Csak néhány fordulatát idézzük: „súlyosan aggályosnak találjuk”, „nem történhet meg”, „megrettenve tapasztaltuk”.
A bíboros egyebek mellett azért bírálta a kormányt, mert teljesen új egyházi törvényt akar alkotni. Már megint egy újat, sokadszor. Az a szándék pedig Erdő Péter szerint kifejezetten ellenkezik az állam világnézeti semlegességének elvével, hogy a kormány az ország szociális intézményeinek nagy részét egyházi fenntartásba kívánja adni. Az elvi fenntartásokon túl vélhetően a bíborosnak az sem tetszik, hogy éppen esedékes átalakítási rohamában a kormány azt a romhalmazt kívánja ráborítani az egyházakra, amelyet csak merő megszokásból nevezünk szociális ellátórendszernek.
A második legnépesebb felekezet, a református egyház vezetője sem sokat finomkodott. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke arról beszélt: bár a látszat az, hogy a jobboldali kormány ott kedvez stratégiai partnereinek, az egyházaknak, ahol csak tud, valójában nagyon nehézkesen és akadozva zajlanak az egyeztetések.