A sukorói per múlt heti elsőfokú ítélethirdetését követően Gyurcsány Ferenc, a per korábbi első számú célpontja sajtótájékoztatót tartott, amelyben felhívta az ügyben eljáró igazságügyi vezetők és a magyar állam büntetőhatalmát képviselő szereplők figyelmét, hogy ők sem állnak a törvények felett. Gyurcsány fellépésére Répássy Róbert, az igazságügyi minisztérium éppen távozóban lévő államtitkára válaszolt, rákosistának titulálva a volt miniszterelnök figyelmeztetését, és a bírák megfélemlítéséről beszélt.
A „bagolyfejű” igazságügyi államtitkár úr a jelek szerint verébnek nézi Gyurcsányt, vagy az elmúlt ötéves államtitkári tevékenységét egy másik világban végezte. A mi új fülkeforradalmi világunk azzal indult, hogy kényszernyugdíjazásnak álcázva – egy 1869 óta élő szabályt felrúgva – a Fidesz jogsértő politikai tisztogatásba kezdett a bírói karban és kisebb részben az ügyészségen. A politikai tisztogatást nem Gyurcsány, hanem a Fideszhez közel álló egyik – nem nagyszámú – vezető nyugati szaktekintély, Rupert Scholz (CDU) is elismerte, sőt helyeselte a „kommunista bírók és ügyészek ellen”. (Helyi Téma 2013. április 10., Weltwoche március 13.) A kényszernyugdíjazásokat később mind a hazai, mind a nemzetközi bíróságok jogsértőnek találták, de a jogsértések eredményét a hatalom fenntartotta. A bírói kollektív önigazgatást – mint „szovjet típusú tanácsrendszert” – megszüntették. A Fidesz által meghirdetett, Elszámoltatásnak nevezett politikai leszámolással szemben döntést hozó bíró a vádlottak padján találta magát, aki a másik irányba tévedett, az máshol kötött ki. Az ügyészség rendszerváltással kinevezett vezetője, Györgyi Kálmán éppen Répássy párttársainak támadásai miatt kényszerült lemondásra 15 évvel ezelőtt. Budai Gyula politikai inkvizítor 2010 őszén Kovács Tamástól, az akkori legfőbb ügyésztől kérte számon a Parlamentben, hogy miért nem kéri ki Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Répássy akkor hallgatott, pedig csak át kellett volna szólnia saját frakciótársának. Nem hallgatott viszont, amikor a fideszes kormányzathoz közel állók az ügyészség és bíróság után az ügyvédi kamarát is összefogottan ostrom alá vették. (Sőt kifejezett politikai támogatást nyújtott az ostromlóknak.)
A gyurcsányi felszólalás alapjául szolgáló ítélettel majd szépen lehet érzékeltetni a hazai igazságszolgáltatásunk egy ágának Tiszaeszlártól a Rajk peren át Sukoróig tartó ívelését. Gyurcsány valóban hibázott, ha az eljárás felelőseinek megnevezésével bárkiben is egy Budai Gyula- vagy Balsai István-szintű fellépés látszatát kelthette. Az előzmények alapján viszont valószínűleg Répássy lehet az egyik utolsó, aki ezt Gyurcsányon számon kérheti. Egy restaurált jogállamban a justizmordot elkövetőket automatikusan és rendszerszinten utoléri majd az igazságszolgáltatás. A lelkiismeretük remélhetőleg előbb.
