Fodrozódnak a siófoki Facebook-ügy hullámai. A gyanúsítottak bűne hírmegosztás. Továbbadták facebookos ismerőseiknek, hogy évekkel ezelőtt milyen olcsón kelt el egy siófoki belvárosi lakás. A pályázatot még az önkormányzati választáson elszenvedett veresége előtt írta ki az akkori polgármester, Balázs Árpád. Aki nemrég följelentette az Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága nevű kompániát.
Ez a társaság nem mondott semmi különöset a hajdani siófoki polgiról, akinek egykori közszereplőként a jog szerint többet kell tűrnie a nyilvánosságban, mint másoknak. De az az állítás, hogy „Siófok a korlátlan lehetőségek városa”, meg hogy a 2014. október előtti testületi ülés jegyzőkönyveit, előterjesztéseit nézve annyi az abszurd, hogy Örkénynek plusz két életre való nyersanyaga lenne, nem is tartalmaz rágalmat egy közszereplőre nézve. Balázs Árpád mégis talált olyan hatóságot, amelynek emberei – a siófoki rendőrök – eljárást kezdeményeztek egy magántársaság tagjai ellen, mert megosztották ismerőseik között a magánközleményt.
A Facebook-poszt ugyanis magánközlemény Siófokon is. Nem olyan, mint egy újságcikk, amit mindenki elolvashat. A Facebook-posztot csak az ismerősök. Nekik mesélek, amikor megosztok. Mintha csak a siófoki piacon ácsorognék, és mesélném a sztorit a haverjaimnak. Azért, mert az ismerőseinkkel szájalni kezdünk magunk közt, nem kell ugrania a rendőrségnek. Túlbuzgás a kihallgatás és az állítólagos rabosítás is. Bárki elmesélheti az ismerőseinek, hogy szerinte olcsón adták oda azt a 66 négyzetméteres lakást ötmillióért. Ha lett volna évekkel ezelőtt olyan független sajtóorgánum Siófokon, amelynek hasábjain esetleg mindezt meg lehetett volna vitatni... – de hát nem volt ilyen. Hát persze, hogy szóvá teszik baráti körben, ha valami nem tetszik! Amivel egyébként kimeríthetik, akár szűk közösségben is, a rágalmazás vétségét. A kérdés csak az, hogy a sima megosztással vagy mondjuk egy lájkkal hogyan lehet rágalmazni? Ki tudja ezt megállapítani?
