galéria megtekintése

Rágalmak

Az írás a Népszabadság
2014. 07. 04. számában
jelent meg.


Tanács István
Népszabadság

A rágalmazási és a személyiségi jogi per a politika folytatása más eszközökkel. Szegeden egy hét alatt három ilyen ügyben hirdettek ítéletet.

Az első egy polgári per volt, Szili Katalin indította, és első fokon meg is nyerte Szabó Bálint ellen. Szabó tavaly májusban interjút adott a Heti Válasznak, azt állítva, hogy ő jelen volt, amikor Rózsa-Flores Eduardo lakásában az MSZP három felső vezetője – Katalin, Imre és Ferenc – az őszödi beszéd hangfelvételét hallgatta. Sokaknak úgy tűnt, hogy Szabó Szili Katalinra, Szekeres Imrére és Baja Ferencre gondolt, de ő lényegében az elsőfokú ítélet napjáig nem mondott többet, mint hogy bizonyos Katalin, Imre és Ferenc hallgatta az elhíresült mondatokat.

Volt briliáns jogászkodás oda meg vissza, de a kérdés végig az maradt: beveszi-e a jogilag védhetőnek látszó provokációt a bíróság, vagy eldönti, hogy nem annyira jogot, mint inkább igazságot szolgáltat. A Szegedi Törvényszék elmarasztalta Szabó Bálintot, de majd kiderül, mit szól ehhez az ítélőtábla.

 

A Szegedi Ítélőtábla szerdán ítélt egy másik ügyben, immár harmadfokon. Nagy Sándor szegedi önkormányzati képviselő egy felszólalásában azt találta mondani, hogy az első Orbán-kormány idején a szegedi fideszes városvezetés által támogatott, majd Botkáék által leváltott fürdőigazgató, aki Szegeden olyan jó menedzserszerződést kötött, hogy 100 milliós (akkor még nem pofátlan) végkielégítés járt neki, „elment Esztergomba fürdőt építeni, és csődbe vitte a várost”.

A fürdőigazgató rágalmazásért perelt. A képviselőt első fokon felmentették, másodfokon elítélték 20 ezer forint pénzbüntetésre, harmadfokon megint felmentették, azzal, hogy nem tényt állított, hanem véleményt mondott.

Felmentette szerdán a Szegedi Törvényszék a hódmezővásárhelyi Fidesz-elnököt, akit szintén rágalmazásért perelt be Havránek Ferenc önkormányzati képviselő. Havránek először személyes adattal való visszaélésért tett feljelentést. A nyomozás meg is állapította, hogy az elnök asszony elkövette a bűncselekményt, de az ügyészség nem emelt vádat, tekintettel a bűncselekmény „kis súlyára”.

Havránek a veszett fejsze nyeleként élt a pótmagánvád lehetőségével – de magánvádlóként csak rágalmazás miatt tehette. El is bukta, mert a bíróság szerint a hirdetés, amelyet kifogásolt, „az ő vonatkozásában” becsület csorbítására alkalmas tényállítást nem tartalmazott. Két másik személy esetében esetleg igen, de egyikük a történtek után szívbajt kapott, továbbá megszűnt a független rádió, amelynek a tulajdonosa volt, a másiktól pedig bevonták a biztonsági őrként használt szolgálati fegyverét. Ezek után hallani sem akartak arról, hogy egy fideszes politikus ellen pótmagánvádat emeljenek.

Mindhárom verdikt védhető, jogi érvekkel indokolható, de ha egymás mellé tesszük őket, sokáig lehet keresgélni a következetes jogrend és bírói szemlélet tartóoszlopait bennük.

Be lehetne-e bizonyítani, hogy Esztergomot valaha is csődbe vitte valaki?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.