Az orosz elnököt éltették, az USA-t és a NATO-t szidalmazták, s óvták az országot az Európai Uniótól a múlt hét végi belgrádi tüntetésen. Egyes források tízezernél több nacionalista felvonulóról tudnak. Ők egyetértően hallgatták Vojiszlav Seseljt, a szerb nacionalista radikálisok vezéralakját, akit szabadságolt a hágai nemzetközi büntető törvényszék.
Seselj arra emlékeztette híveit, hogy 17 éve kezdődött Szerbia NATO-bombázása a koszovói konfliktusban, s hogy a minap ítélték el Hágában első fokon negyven évre Radovan Karadzsicsot. Ő volt a boszniai szerb államalakulat elnöke, akinek uralma alatt egyebek között megtörtént a srebrenicai vérengzés is. Sok ezer muzulmán bosnyák férfit és fiút mészároltak le ott a szerb csapatok. Karadzsics hosszasan bujkált, majd Belgrád kiadta a bíróságnak. A pszichiáterből lett politikus azt állította, nem képesek rábizonyítani a felelősséget a tömeggyilkosságért. A bíróság elnöke szerint viszont épp ő volt abban a helyzetben, hogy megakadályozhatta volna a mészárlást. Seselj azt rikoltozta, hogy az USA a legnagyobb terrorista, mert több bombát dobott szerb földre, mint amennyit a terroristák felrobbantanak. A tömeg ezzel egyetértett – írta a belgrádi B92 portál –, és azt követelte, hogy az EU-csatlakozási tárgyalás helyett válasszák az orosz szövetséget.
Az orosz érdekeltségű hírportálok nagy bőségben számolnak be erről. Putyin a világ nacionalistáinak és erőszakmániásainak bálványa lett. Igaz, Szerbiában több évszázados hagyománya van az oroszokkal való barátságnak. Ez érthető, hiszen a török uralom ellen küzdő ortodox, szláv nép kiben bízhatott másban, mint a Romanovok birodalmában. A belgrádi jelenség azonban legkevésbé sem a „pánszláv” vagy az ortodox civilizációhoz köthető egzotikum. Seselj és elvbarátai (valamint más hozzájuk hasonló politikusok a posztjugoszláv, posztkommunista térségben) a kilencvenes években nacionalista illiberális demokráciákat gründoltak. Létezhettek itt a parlamentarizmus, a többpártiság intézményei, de az ellenzék soha nem nyerhetett választást. Milosevicset is sztrájkok, tüntetések, tömegdemonstrációk kergették el végül.
