galéria megtekintése

Puritánia

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 12. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Mivel a plebejus és puritán kormányzás volt az egyik legnépszerűbb választási jelszó a kétharmados hatalom megszerzése előtt, a választói felhatalmazással nagylelkűen bánó állampolgár okkal várhat önmérsékletet attól a párttól, amelyik a kaviárbaloldal és a limuzinszocialista összetételeket meghonosította a magyar nyelvben. Reggelenként, amikor a budai csúcsforgalomban az utca feketéllik a centrum felé araszoló termetes fekete állami autóktól, az ember mégis kénytelen elgondolkodni rajta, hogy ugyanazt érti-e puritánság alatt, mint a fideszes hatalmasok, meg azon is, hogy akad-e még olyan kormányígéret, amely nem fordult mára a visszájára.

Itt van például legújabban Varga Mihály esete, akit a közvélemény mégiscsak a moderált(abb), korrekt(ebb) fideszesek között tartott számon. Róla, számos további kormánytaggal ellentétben, nem az a kép élt a tudatunkban, hogy egy antilopbőr cipőben sétáló nokiás doboz, két feneketlen zsebbel. Ő lenne az a jobboldali politikus, akire azért egy egészségügyi kör erejéig rá mernénk bízni a kutyánkat: szinte biztos, hogy legalább a pórázt visszahozná.

Ha már a becsületes képű Vargáról is azt halljuk, hogy ismeretlen forrásból vásárolt luxuslakást (elnézést, de a szülői segítség itt dajkamesének is karcsú: sajnos az a tapasztalatunk, hogy egy szövetkezeti osztályvezetőként, illetve gyermekotthoni előadóként nyugdíjba ment házaspár, vagyis két keményen dolgozó kisember biztosan nem tud összespórolni néhány tízmilliót a gyereknek), akkor tényleg nincs kiben-miben bízni – a szürke-fekete jövedelmekből gazdagodó politikus itt nem kivétel vagy alkalmi rendszerhiba, hanem maga a rendszer.

 

Ráadásul két napon belül nem csak azt tudtuk meg, hogy Rogán, Szijjártó és még sokan mások után Varga Mihály sem csak az adózott bevételeiből gyarapszik: kiderült például az is, hogy Kósa Lajos debreceni kiskastélya is nagyobb (legalább egy lakásnyival, plusz a garázs), mint amekkora az ingatlan-nyilvántartásban szerepel. Ráláthattunk továbbá arra is, hogy a csodálatos vagyonszaporításhoz nálunk nem is kell feltétlenül lopni: ha a közszolgálati média kormánypárti politikusok szócsöveként funkcionáló blogokat üzemeltet, azt másutt nyilván illegális pártreklámnak tekintenék, nálunk viszont az állam még fizet is ezért a kormányközeli polbloggereknek, méghozzá olyan honoráriumokat, amilyenekről a piaci szereplők nem is álmodnak: másfél flekk negyvenezerért, az nagyjából négyszeres árat jelent.

És amíg odafönt nagyban megy a Monopoly, a polgár azzal kénytelen szembenézni, hogy a megtakarításai elégtek a világ legnagyobb hatalmú pénzügyi felügyelete által nyilván szigorúan ellenőrzött brókercégeknél. Vagy „jobb” esetben azzal, hogy adózó sorstársaival együtt ő dobhatja majd össze azokat a százmilliárdokat, amelyekből a csődtömeget az állam eltakarítja. Ez a valódi puritanizmus: igazán kár, hogy csak nekünk, plebejusoknak jut belőle.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.