Keresem az indokokat. Mit talált két héttel április 1. előtt a nem egészen gyakorlatlan érdeklődő?
Tömör hivatkozást a 2011-es köznevelési törvényre, amely „lehetővé teszi”. Hát igen. Sőt a törvényben szerepelnek azok a funkciók is, amelyek ellátására hivatott az efféle „háttérintézmény”. Csakhogy pont ezek voltak a pedagógiai intézet feladatai is (továbbképzés, szakmai információ, módszertani segítség, tanulmányi versenyek, szaktanácsadás stb.). Markáns szakmai indokként a tanácsadás helyett a szakfelügyelet működtetése jelenik meg. Ugyanis azért „teljesít rosszul” a hazai iskola, mert hiányzik, nem elég alapos az ellenőrzés. Bizonyíték: a PISA-mérések eredménye.
Úgy látszik, egyre kevesebb az olyan szakember, aki például a nyolcvanas évek közepén is a pályán volt. Akkor kezdődött – nézetem szerint – a rendszerváltás a közoktatásban. Az iskola önállóságának gondolatával kezdtünk barátkozni. Sok minden mellett a következő években kikristályosodott, hogy az önálló iskola – nem tagadva a külső ellenőrzés létjogosultságát – a nívós szakmai segítséget, támogatást, információt tételezi.
A váltás persze nem úgy sikeredett, ahogy remélhettük volna a kilencvenes évek beköszöntével. Anyagi kérdéssé silányult a kívánatos változás: a szakfelügyelet túl drága, meg kellett szüntetni, a tanácsadást csinálhatjuk, de nincs rá pénz. Aztán évek alatt – sok küszködéssel – csak kiformálódtak a feltételek, metódusok. Kik lettek a tanácsadók? Hát először a legjobb szakfelügyelők, mert hogy az igazi felügyelő attól volt jó addig is, hogy magas színvonalon értett szakmájához, tehát tanácsadásra is képes volt. Csak igen magasból nézvést van ellentét a két fogalom között.
Az illúzióvá lefokozott szép remények ideje lejárt. Most megint radikális váltás van napirenden. Kezdjük ismét megszokni, hogy a centrális a legjobb mindenben (erőtér, közoktatás…), ami pedig centrális, az meg csak szigorú felügyelet alatt tud működni. Ha a PISA-mutatók rövidesen mégsem törnek a magasba, lesz magyarázat, mentség: ilyen mérvű átalakulás (új intézmény, új emberek, megfeszített munka) – tudjuk, csak évek múlva hoz látható eredményt. Ha meg mégse, hát…
A szerző nyugalmazott tanár
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
