– Allo, oui!
– Jó napot, Pierre bácsi! Bonjour! Boldog új évet kívánok!
– He? Ki az? Qui est la?
Az írás a Népszabadság
2014. 12. 30. számában
jelent meg.
– Allo, oui!
– Jó napot, Pierre bácsi! Bonjour! Boldog új évet kívánok!
– He? Ki az? Qui est la?
– Zsolt vagyok Magyarországról.
– Szevasz, öcsikém. Mit akarsz?
– Boldog új évet!
– Mit?
– BOL-DOG ÚJ É-VEEEET!
– Jól van, értem, ne ordíts, nem vagyok süket. Ça va? Hogy vagy?
– Vacakul.
– Mert hazamentél. Megmondtam, hogy maradj Marseille-ben! Mekkora dinnye vagy, öcsikém. Kijössz ide, aztán hazaszaladsz.
– Nem akartam a picúr nélkül kint maradni, Pierre bácsi.
– Mondom, hogy dinnye vagy. Majd kijött volna utánad a család.
– Hagyjuk ezt, Pierre bácsi. Elmúlt.
– Dehogy múlt. És még rosszabb lesz, Magyarországnak vége van. De nem most lett vége, hanem negyvennégyben. Mit keresel ott?
– Itt van a kislánykám! És karácsonykor kimondta, hogy apa.
– Itt is kimondta volna. És rögtön két nyelven.
– Hagyjuk, Pierre bácsi. Vége. C’est fini. És Pierre bácsi hogy van? Tout va bien?
– Hogy lennék? Pocsékul. Tegnap majdnem elütött motorral egy arab kölyök. Aztán letegezett! Azt kérdezte, hogy mit izgulsz, öreg? Öcsikém, vége van Franciaországnak. Kicsinálták az arabok meg a szocialisták. Ez a Hollande is mekkora egy dinnye, öcsikém! De Sarko se különb. Szégyellem, hogy félig magyar.
– Hagyjuk a politikát, Pierre bácsi. Utálom!
– Te mindent utálsz újabban! Egyél egy kis sajtot borral, jobban leszel.
– Pierre bácsi hol tölti a szilvesztert?
– Kint leszek a tanyán. Be nem megyek Marseille-be, az biztos. Úgy vezetnek a franciák, mint a dinnyék. Ha láttad volna régen! De szép ország volt. Már vége van, tönkretették az arabok meg a szocialisták.
– És erősködik, hogy maradtam volna ott?
– Miért, Magyarországon jobb?
– Nem jobb.
– Hát akkor? Mit vitatkozol?
– Nem vitatkozom. Csak azt akartam mondani, hogy boldog új évet!
– He? Mit mondasz?
– Nem fontos. Csak a szilveszter miatt...
– Mit akarsz a szilveszterrel folyton? Mondom, hogy kint leszek a tanyán.
– Jövőre meglátogatom, Pierre bácsi.
– Akkor jössz, amikor akarsz. De hozzál jó magyar tepertős pogácsát. Ezek a franciák olyan dinnyék, nem csinálnak jó magyar tepertős pogácsát.
– Rendben, viszek.
– Köszönöm. B. ú. é. k., öcsikém.
– B. ú. é. k., Pierre bácsi!
– Allo, öcsikém, itt vagy még? Jó magyar mákos rétest is hozzál! Ezek itt dinnyék, nem esznek jó magyar mákos rétest. Az csak odahaza van! Hej, szép Magyarország...! Jut eszembe, tanítsd meg a kislányt!
– Mire, Pierre bácsi?
– Jó magyar tepertős pogácsát sütni! Ha nagy lesz, kijön ide, és csinál vállalkozást. Süt ezeknek a dinnyéknek jó magyar tepertős pogácsát! Jól van, öcsikém, ne ordíts már. Abbahagyom...