galéria megtekintése

Pedigek

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 01. számában
jelent meg.


Tamás Ervin
Népszabadság

Itt van az a szó, hogy narratíva. Annyit jelent, hogy értelmezés, magyarázat, elbeszélés, átvitt értelemben: üzenet. Kritikusai szerint ez régóta nincs az ellenzéknek, mert az, hogy szidják az Orbán-kormányt agyba-főbe, édeskevés. Ráadásul ez a dorgálás zömmel lapos, rutinszerű, akár egy kutyavakkantás. Alig-alig áll össze átgondolt, összefüggő rendszerkritikává arról, ami az országban az elmúlt években történt.

Nyilván egyre fájóbban hiányzik ehhez pénz, eszköz, ember, koncepció, az a bizonyos narratíva is. A baloldal csapatainál hosszú idő óta sok energiát köt le az egymásra figyelés, a kármentés, a saját kondíciók megteremtése – a rezsim közben háborítatlanul teszi a dolgát, s nincs nap, hogy ezzel ne adna témát, hatásosan felépíthető, tematizálható történetet. Pedig. Szóval a közelmúlt önkényesen összeállított pedigjeit sorolom: Az észt követség bezárása, helyette nyitás Ecuadorban.

Négy lába van, de mind égnek áll
Négy lába van, de mind égnek áll
Kocsis Zoltán

A Töröcskei István érdekeltségében lévő Széchenyi Bank deficitje. A Norvég Alap és a magyar civil szféra egyedülállóan kecses sztorija. A tanévkezdés anomáliái az e-naplótól a táblagépbeszerzésig. Az MNB „profilváltása” az alapítvány-kiskapun keresztül: közgazdászképzés, ingatlanügynökség, mecenatúra. Az értelmi fogyatékos focistáink azért nem vehetnek részt a brazíliai vébén, mert a máskor e sportág számára oly nagyvonalú államnak nem jutott erre 12 millió forintja.

 

A svéd csapatnak Zlatan Ibrahimovics fizeti a részvételt. Az ellenzék megszervezhette volna, hogy a magyar profi labdarúgók adják össze a pénzt (Kéri László ötlete). Mély csend övezte Kertész Imre és Takaró Mihály irodalomtörténész együttes kitüntetését (Lakner Zoltánt idézve: angolnaaerobik). A Kommunizmuskutató Intézet „kutatásait” összegző botrányos honlap. Tarlós István elejtett megjegyzése, hogy a főváros közműcégeinek holdingosítása nem hozta meg a várt eredményeket, ugyanakkor a Magyar Közlönyben megjelent a feladatkiírás az állam tulajdonába kerülő közműcégek tervezett centralizációjáról.

Andy Vajna filmfesztiválja. A jobbikosok akciója: „rossz” Károlyi-szobrot öntöttek le vörös festékkel, Istvánét, aki fiával együtt Újpestet alapította. Ugyanakkor a demokratikus ellenzék a következőkbe bonyolódott bele: Kilépett az MSZP-ből a dorogi polgármester, mert személyes konfliktusok miatt nem indítják újra, Fedor Vilmos Miskolcról, mert felesége benevezett a szocialisták jelöltje ellen, Mester László korábbi kerületi elöljáró szintén függetlenként méreti meg magát.

Alig voltak viszont képesek visszavonni közös helyhatósági képviselőjelöltjüket a XVI. kerületben, akiről nem tudták, hogy a szélsőjobbal kacérkodik. Győrben a szocialisták városi képviselőcsoportjának frakcióvezetője Orbán tusnádfürdői beszédéről áradozik. Mire túljutunk azon, hogy az MSZP-elnök nem ismeri a közös főpolgármester-jelöltet, az úgy indítja kampányát, hogy mulatságos módon önti le magát egy vödör vízzel, hogy későbbi interjújában leginkább egy lóhoz hasonlíthassa magát, amelyik unalmas, strapabíró, de kissé buta állat.

Persze nem maradhatnak el a „biliborítók” sem: Medgyessy Pétertől Karsai Józsefig. Végül Gyurcsány Ferenc dolgozata nyit rosszul időzített vitát az „így nem fog menni” tárgykörben. A felsorolást persze lehetne mivel menteni – de mégsem, mert ezekből lesznek-lettek az ellenzékről szóló legfőbb hírek. Minderről a sajtó tehet, hangzik a jól ismert szemrehányás, holott a kormányzati anomáliákról is rendre az tudósít. A politikacsinálás ebben a kiszorított helyzetben kegyetlenül nehéz, de ha a némi hatalmat imitáló maradék koncért egymás közt folyik a harc, kilátástalan is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.