galéria megtekintése

Pánikszerű közhelyek

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 25. számában
jelent meg.


Varga G. Gábor
Népszabadság

Vér, pánik, káosz, zuhanás – a napi adrenalinbombán élők tegnap a legbrutálisabb thrillereket, a Die Hard sorozatot vagy épp a bungee jumpingot is helyettesíthették a tőzsdei tudósítások olvasásával.

Olyan nap volt a tegnapi – s gyaníthatóan a közeli jövőben lesz még jó pár ilyen –, amikor az ember kalandvágyból olvasta az üzleti lapokat, teljesen függetlenül attól, mennyire van otthon a kereskedések világában s a globális gazdasági folyamatokban. A mínusz az mínusz, a piros az piros, legfeljebb az az összegzés szorul némi árnyalásra, hogy az elmúlt 13 hónapban csaknem másfél ezermilliárd dollárnyi tőke vonult ki a feltörekvő piacokról.

Már csak azért is, mert nem is volt olyan rég, amikor még a mi piacunk is feltörekvőnek számított, s számos globális nagyvállalat belső fogalomtárában a mai napig ebbe a kategóriába van besorolva Magyarország. A feltörekvő piac viszonylag gyorsan nő – mi nem ezért tartozunk ide –, ott meglehetősen kuszák a politikai és az üzleti viszonyok, nagyot lehet szakítani egy ügyes stratégiával, de pillanatok alatt lehet a nagyobb vagyonból kisebbet csinálni.

 

A múlt hét vége óta tapasztalható tőzsdei ijedtség szinte órák alatt vált globálissá, gyűrűzött be a legerősebb, az amerikai és a német gazdaságok kereskedéseibe is, s mivel ezer szállal kötődünk ezekhez, érdemes résen lenni Magyarországon is. (A pesti tőzsde hatszázalékos bukója még nem tragédia, kérdés, mi lesz a folytatás.) Az odafigyelésen túl pedig szükség lehet némi higgadtságra is. Kár pánikolni, a kór egyelőre nem terjedt át a reálgazdaságra, bár kizárni ezt sem tudjuk.

Elvégre bármilyen szektorról beszélünk is, a globális gazdaságban mindenki e feltörekvő régiókban szeretne eladni, konkrétan leginkább Kínában, a világ második legnagyobb gazdaságának számai tehát nem mellékesek. Elvileg a visszaesés mellett is hétszázalékos növekedéssel semmi baj nem lenne, csakhogy Kínában hosszú idő óta először nem a számítások szerint alakulnak a dolgok: a jüan gyengítése lökést adhat a helyi gazdaságnak, de inflálja a befektetéseket – bizonytalanságot szül.

És nem zárja ki a manipulációkat az, hogy nincsenek nemzetközi módszertan szerinti statisztikák, a piac szabályozása nem védi a befektetőket. Igaz, számos krízis alapján elmondható mindez a fejlett piacokra is. Csakhogy Kínában nem működnek a sztenderd nyugati receptek. Kína a kalandorok terepe (is), s közülük most sokan menekülőre fogták. Az amerikai kamatemelés bizonytalansága, a görög politikai válság, a koreai feszültség és számos egyéb tényező azonban csak átmenetileg bizonytalanítja el a befektetőket.

A tőke legfeljebb Görögországban válhat levegővé, másfél ezermilliárd dollár, ha némi idő alatt is, de megtalálja azt a környezetet, ahol jól fialhat. Lehet az arany, zöldenergia vagy épp a magyar államadósság is. Az útjait kereső tőke természetes módon forrásbőséggel jár ott, ahová megérkezik, ahogy egy magyar vállalkozó mondta nemrég: nem a vállalkozásokba fektethető pénzből van kevés, hanem az életképes és jó ötletekből, amelyekbe fektetni érdemes. Közhelyekből persze van elég.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.