galéria megtekintése

A százlábú

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 15. számában
jelent meg.

A szerk.
Népszabadság

Schmuck Andor, a szerény képzettségű, de nagy hangú ifjú egy kisközértben árult sajtot egykoron. Az árulást is el kell kezdeni valahol. Megtanulta: több lábon kell állni, ha nem akar az árulásból kiesni. Minél többön. Ő lett a magyar közélet százlábúja. Ő hajtotta fel a Xénia-lázat, melyben szépen összeforrt üzlet és politika, szavazó- és fogyasztószervezés, köz- és magánpénz. Szerették. Horn Gyula, Puch László és a BIT kedvence lett.

Új BIT-esekkel a háta mögött polgármesternek jelöltette magát Újpesten, megosztva a balos szavazókat, majd a könnyed győztes, Derce Tamás tanácsadója lett. Aztán Szűrös Mátyással törte az Új Baloldal útját jobbra. Majd a jobboldali MDF-nek törte át a parlamenti küszöböt a Tisztelet Társaságával. Kicsi ez a hasáb, hogy pályatöréseit felsoroljuk.

Lett énekes, jövedelmező hamisságokat terjesztő bulvárguru és Zámbó Jimmy árnyéka. Egyszer csak eszébe jutott, hogy a tiszta kezével lerántja a leplet egykori elvtársairól. Pártelnök lett. Előfordult vele és pártocskáival párszor, hogy valamiért nem akarták az indulásukat elegen ajánlani. Például a tavaszi parlamenti választáson Terézvárosban. Az országos listájukra pár tucat szavazat jutott.

 

Őszre beértek. Pillanatok alatt leadták Terézvárosban is az ajánlásokat. Ajánlóik adatai tömegével egyeztek meg a Fidesz ajánlóiéval. Nyomozás folyamatban. Schmuck Andor a választás előtt a Magyar Hírlapban leleplezte Bokros Lajost, Horn Gyula miniszterét mint a baloldal ellenségét. És meghirdette a visszatérést a Horn Gyula képviselte igazi baloldali értékekhez. A Magyar Hírlapban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.