Egy órán át beszélt tegnap a menekültválságról Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten. Ha már ott volt, a magyarországi cigányságot is szóba hozta. Netán valaki azt hihetné, hogy túlságosan elengedtük a fantáziánkat, esetleg gyógyíthatatlan Orbán-fóbiában szenvedünk, amelynek mellékhatásaként hagymázas otrombaságokat találunk ki, a legjobb tehát az lesz, ha szó szerint idézzük, amit a menekültek ürügyén mondott a magyar miniszterelnök:
„Minden népnek joga, hogy ő határozza meg, az ottani őshonos nép kivel kíván együtt élni. Mint ahogy nekünk is az adottságunk – függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát vagy nem –, Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk, ez a mi helyzetünk. Ez egy adottság. Ezt senki nem kifogásolhatja se így, se úgy. Nekünk kell ezzel együtt élnünk. De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt – nyugati irányba különösen nem –, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel.”
Elég súlyos.
