1. A jogrendszer belső logikájának az áttörése
A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" bevezetése egy eddig alaptörvényi szinten szabályozott jogi eszközt helyez el alacsonyabb szintű törvényben. Magyarország Alaptörvénye külön fejezetben tartalmazza a különleges jogrend egyes fajtáinak (rendkívüli állapot, szükségállapot stb.) kihirdetésére vonatkozó szabályokat. Ehhez képest az egyértelműen a különleges jogrend válfajai közé sorolandó „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" a menedékjogról szóló, egyébként feles többséggel módosítható törvénybe került be, és azt a kormány egyszerű rendeletben hirdetheti ki, s a válsághelyzet tetszés szerint meghosszabbítható. Ez a szabályozás egyértelműen következetlen, és jól látható alkotmányossági aggályokat vet fel.
Persze nem ez az egyetlen „kivételes" szabályozási fogás: a büntetés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztését az újonnan kriminalizált tényállások esetén a szokásos kettő helyett az öt évet meg nem haladó szabadságvesztésekre is lehet alkalmazni a kiutasítás kötelező kiszabása mellett. A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a kiutasított a felfüggesztés ideje alatt visszatér. Világos: a jogalkotó súlyosan,
elrettentő mértékben büntetni kívánja a határzár megsértését, de azt nem akarja, hogy a menekültek a túlzsúfolt magyar börtönöket terheljék.
Jól látható, hogy a gondosan felépített rendszert azonnal amortizálják is a magyar jogban rendszeridegen szabályozással. A bíróságok mintha éreznék ezt, és a drákói szigor helyett eddig beérték a határsértők mérsékelt időtartamú kitiltásával.
2. A menekültügyi eljárás alá vontak jogainak korlátozása
A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban ezentúl nincs helye ügygondnok kirendelésének vagy a kirendelés kezdeményezésének, illetve kézbesítési meghatalmazott megjelölésének sem. Ez kétségkívül nagymértékben nehezíti a menekültek érdekérvényesítő képességét, és nem védhető azzal az indokolással, miszerint meggyorsítaná az eljárásokat.
Amennyiben a hazánkba érkező menekült a kerítés áthágásával jutott az országba, az ellene folytatott büntetőeljárás során a tárgyalásról való lemondásról már nemcsak ő, mint terhelt, hanem a védője is önállóan dönthet, és a kiszabott büntetés menekülttáborokban is végrehajtásra kerülhet. Ennek kapcsán külön megjegyzésre érdemes: a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kormány az ilyen célú beruházások esetén egyedileg szabályozhassa a beépítést (sic!) és a „nemzetbiztonsági célú építmények" esetén általánostól eltérő, egyedi szabályozást vezessen be – a törvénytervezet indokolása szerint ezek olyan részletek is lehetnek, mint a megvilágítás, a biztosítandó légköbméter vagy akár a WC-k, mosdók száma és kialakítása is.
3. A tulajdonhoz való jog és a verseny tisztaságának csorbítása a határzár védelme és a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" kezelése kapcsán
A tisztán állami, önkormányzati, vagy csak többségi állami-önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingó vagy ingatlan vagyontárgyak akár hat hónapra (!) igénybe vehetőek a válsághelyzet kezelésében résztvevő szervek által. Még ha kártalanítás mellett is, ez valószínűleg elviselhetetlen terheket róhat az érintett gazdasági társaságokra. Ezen vállalatok számára tevékenységi körükön belüli szerződéskötési kötelezettség előírását is lehetővé teszik, miniszteri rendelettől függően. Az elkonfiskáló állami szerv az együttműködés kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.
Maga a rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben adott esetben „járványügyi intézkedések biztosítása céljából" közterületek, közforgalmú intézmények forgalmát és működését korlátozhatja, „területet, épületet" zárhat le és az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Gondolkodjunk el egy pillanatra az alaptörvényben nem szereplő új statárium puszta dimenzióin és
egy nem is olyan távoli, az alkotmányosságot sutba dobó rendőrállam reális lehetőségén.
Itt kell megemlíteni, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazását is felfüggeszthetik a menekülthelyzet kezelésével összefüggő egyes feladatok ellátása során. Az új szabályok az összes bürokratikus akadályt elháríthatják, így a különböző hatósági engedélyezési eljárások és környezettanulmányok mellett a közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodást elősegíteni hivatott közbeszerzési szabályokat is.
4. Diszkriminatív kriminalizáció
A déli kerítés áthágása és megrongálása büntetendővé vált, miközben aki a zöld határon jön, csak szabálysértést követ el. A törvénytervezet általános indokolásában leplezetlenül szól arról, hogy a jogalkotók azért tették akár öt évvel sújtható sui generis tényállássá a „határzár megrongálását", mivel az okozott kár egyébként nem érné el az általános szabálysértési értékhatárként meghatározott ötvenezer forintot. Ez és a „határzár tiltott átlépése" nevű új tényállás
aláássa a harmadik országbeli migránsok lehetőségét arra, hogy bűncselekmény elkövetése nélkül érkezzenek az országba, míg a menekültstátusz megszerzésekor a büntetett előélet kizáró ok.
Ilyen esetekben a kiutasítás kötelezően (!) alkalmazandó büntetés, a végrehajtás felfüggesztése iránt fellebbezésnek helye nincs, az ügyben pedig speciális menekültügyi bíróságként az Országos Bírói Hivatal által delegált egyesbírók járnak el.
A „határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása", mint új tényállás elrettentheti jogaik gyakorlásától a határzárral kapcsolatos feladatokra kisajátítandó ingó- és ingatlanvagyonok tulajdonosait, ugyanakkor a kerítésnél esetlegesen tiltakozni kívánó civileket is távol tartja. Nekik pedig azt is érdemes meggondolniuk, segítik-e e menekülőket átjutni a határon, hiszen akkor is szabadságvesztés fenyegetheti őket, ha ezt ellenszolgáltatás nélkül teszik.
***
Világos a jogalkotó célja: egy, az alkotmányossággal összeférhetetlen, egyszerű kormányrendelettel kihirdethető különleges jogrend létrehozása, amely lehetővé teszi a menekültek tömeges, egyedileg szabályozott életfeltételeket biztosító táborokban való összezsúfolását, valamint jogfosztását. Amit ugyanakkor szinte kizár,
az a lakosság hathatós fellépése, hiszen a migránsok segítését kriminalizálták.
A közbeszerzési törvény kiiktatásával pedig megszűnt a menekülthelyzet kezelésével kapcsolatos gazdasági tranzakciók átláthatósága is.
A gyorsított, minden más ügyet megelőző statáriális eljárást – amit adott esetben távközlési hálózat útján, esetleg telefonos tolmácsolással folytatnak le –, a fegyveres erők többletjogosítványait a törvény indokolása szerint a célszerűség kívánja meg. Nem ez lenne az első alkalom a történelem során, amikor az embertelenséget célszerűséggel indokolja a hatalom. Ezek nemcsak emberiességi, hanem
alkotmányossági kérdések is.
De a jogi elemzésen túl számos más probléma is felvetődhet. Például hogyan kezelje ezt a lehetetlen helyzetet az a kerítéshez kirendelt honvéd, aki menekültek tömegét látja átkelni egy résen? A legutolsó javaslat szerint őt a műszaki akadálynál nem terheli fegyverhasználati kötelezettség, de mi lesz, ha rátámadnak? Mennyi idő telik el, míg az első menekült a lehetetlen helyzetbe hozott katonák áldozatává válik a „falnál"?
Talán nem elhamarkodott kijelentés, hogy a törvénytervezetben foglaltak az ún. „immigration detention" más, bevándorlással korábban már nagyobb mértékben érintett országok gyakorlata felé vezetnek. Bár vannak jó példák, mint például az egyesült királyságbeli Tinsley-modell, a menekültek tartós és tömeges összezsúfolása az akár évekig tartó elborzasztó életkörülményeken túl több esetben emberöléshez, öngyilkosságokhoz és más rendkívüli halálesetekhez vezetett.
A fő kérdés a már hatályba lépett, illetve részben hétfőn elfogadásra váró törvénytervezetek kapcsán, hogy milyen valós társadalmi érdeket szolgálnak ? Mi lehet az a cél, amely megéri azt az árat, amelyet az elnagyolt, inkoherens törvények és az aláásott alkotmányosság jelent?
A gyanú szerint e törvénytervezeteknek ha nem is célja, de hatása sokkal inkább a kerítés-, mint az országvédelem. A kerítésépítési láz kapcsán – amely már kiterjed egy uniós tagállammal közös határunkra is – pedig joggal mondhatja a nemzetközi sajtó, hogy mennyire karakteridegen ez attól a magyar néplélektől, amit a rendszerváltás idején megismerni véltek.
Egykori falbontó nemzetből kerítésépítők lettünk.
