galéria megtekintése

Oroszoktól függ

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 06. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Merkel hazautazásakor világossá vált, hogy az EU minden korábbinál közelebb került az Oroszországgal szembeni nyílt konfliktus vállalásához, és sem gáz-, sem egyéb fegyverekkel nem hagyja zsarolni magát. A Putyin-látogatás előtt mindehhez annyi adalék érkezett a saját miniszterelnökünktől, hogy mi viszont a magunk részéről tovább szabotáljuk az egységes európai energia- és külpolitikát: nekünk rezsicsökkentésünk van, és az bizony az oroszoktól függ, sorry.

Hogy ezzel az állásponttal mennyire mélyen és tartósan stabilizáljuk a helyünket a pária szerepkörében, az hónapokon belül ki fog derülni – az viszont már most tudható, hogy a sajátos magyar út (nem először és nyilván nem is utoljára a történelemben) kapitális ostobaság. A legutóbbi orosz gázszerződés 1996-os megkötése óta kiépültek az alternatív ellátási útvonalak: van már vezeték Ausztria, Szlovákia és Horvátország felől, elvben eljuthat hozzánk az algériai, a norvég vagy akár az amerikai gáz is.

Oroszország monopolhelyzete megszűnt, és immár az orosz specialitás, a politikai gázár sem több puszta blöffnél: a szabadpiacon ma sokkal olcsóbb a gáz, mint amennyiért kiemelt vevőként és Putyin stratégiai szövetségeseként az oroszoktól kapjuk. A kormány tarsolyában ott lapul egy tanulmány, amely szerint nem éri meg újabb hosszú távú gázvásárlási kontraktusba bonyolódni, mert a piaci árak már az orosz kitermelési költségszint alatt vannak, és a több vevőre alapozott modell sokkal ígéretesebb anyagilag is, mint az egyoldalú elkötelezettség Oroszország felé (ráadásul ma már a norvég gáz is kevesebbe kerül átlagosan, mint az oroszoké).

 

Pusztán a gázra nézve sem igaz tehát az állítás, hogy a magyar rezsi jövőjének szükségszerűen az Orbán–Putyin relációban kell eldőlnie. Van azonban egy másik, az energiaárak tárgykörén túli érvrendszer is: ha akarnánk, saját hatáskörben is könnyíthetnénk a terheinken. Egy magyar háztartás nagyjából kétszer annyi fűtési energiát használ, mint az osztrák: korszerűtlen eszközökkel fűtjük a vékony falakat és a huzatos ablakokat, vagyis voltaképpen az utcát.

A magyar gazdaság egységnyi GDP-re vetítve legalább másfélszer annyi energiát fogyaszt, mint a sógoroké, szintén az elmaradt energia-rendszerváltás miatt. A hőszigetelésre és a modernizációra akár az energiaszolgáltatóktól is lehetne pénzt szerezni: egy uniós irányelv kötelezné őket a segítségre, de ezt a jogszabályt a mi kormányunk nem hajlandó átültetni a magyar jogba, inkább Brüsszellel huzakodik, hogy tovább pazarolhassuk az energiát. Még egyszer hangsúlyozzuk: 30-50 százalékos rezsivágás lehetőségéről beszélünk, nem arról a legfeljebb 10 százalékról, amit a kormányunk a 2010-es árakhoz képest végrehajtott.

A magyar energiaáraknak – ha a paksi projekt egyre aggasztóbb kilátásaitól eltekintünk – távlatilag nem sok közük van Oroszországhoz. Putyintól nem a mi rezsink, hanem Orbán hatalma függ: az orosz elnök látogatása leginkább a rezsim jövőjéről fog szólni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.